Budapesten jött világra, mégis, mi Fejér megyeiek mindenkoron magunkénak éreztük a ma 100 esztendeje született Dr. Fitz Jenőt, történészt, régészt, numizmatikust, Gorsium-Herculia feltáróját.

Családi háttere meghatározta és egyben meg is alapozta bölcsészettudományok iránti érdeklődését. Édesapja, a bánsági születésű Fitz József könyvtáros, nyomdászattörténész, 1934 és 1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, édesanyja pedig Rónay Margit volt.

Az ifjú Fitz Jenő középiskoláit Pécsen és Budapesten egyházi iskolákban végezte, majd 1939 és 1943 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatója volt. „Hercules emlékek Pannóniában” című disszertációjával a doktori címet is megszerezte. 1947-49-ben az egyetem tanársegédje volt. 1948-ban feleségül vette Petres Éva régész, muzeológust. Két gyermekük született: Péter (művészettörténész) és Andrea.

A székesfehérvári István Király Múzeum igazgatójává nevezték ki, mely vezetésével (1949-1985) jelentéktelen vidéki gyűjteményből az ország egyik legnagyobb, tudományos szempontból is legjelentősebb múzeumává érett, igazi tudományos műhely jött létre az intézményben. Az ötvenes és hatvanas években sorra jelentek meg műemlékekkel foglalkozó munkái Székesfehérvár templomairól és a csókakői várról.

Szerteágazó tudományos munkásságából a nagyközönség előtt azonban mégis leginkább Gorsium-Herculia feltárása ismeretes. A régóta számon tartott, ám alig-alig kutatott római kori város területén rendszeresen ásatásokat végzett. A feltárt települést a műemléki rendezés és helyreállítás révén régészeti parkká fejlesztette, mely Aquincum után a legjelentősebb és legismertebb lett Magyarországon. Gorsium-Herculia fényét és hírnevét római jellegű ünnepségekkel és antik színdarabok bemutatásával fokozta, melyben kiváló partnere volt elsősorban felesége, F. Petres Éva, és a nemrégiben elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó. Az általuk elindított hagyományt napjainkban a múzeum munkatársai és a székesfehérvári Szabad Színház és római hagyományőrzők viszik tovább.

A régészeti leletek tudományos értékelése révén Gorsium-Herculia az egyik legismertebb magyarországi római helyszín, régészeti park lett. A gorsiumi ásatásokért Nívódíjat kapott (1970). A kor kitüntetései közül megkapta a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatát is (1974, 1981).

1993-ban a Fejér Megye Díszpolgára, 1994-ben a Székesfehérvár Díszpolgára kitüntető címben részesült.

Tudományos és múzeumszervezői tevékenységéért, pedagógiai munkásságáért, életművéért Széchenyi-díjjal tüntették ki 1997-ben. 2001-ben pedig az épített és régészeti műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként átvehette a Forster Gyula-díjat.

2005-ben pedig intézményünkben vette át Székesfehérvár legrangosabb civil elismerését, a Szent István Érdemrend és Díjat.

Ugyancsak 2005-ben Magyar Örökség-díjat, 2008-ban pedig Érdy János-díjat kapott.

Budapesten hunyt el 2011. november 9-én. Székesfehérváron, a Csutora temetőben nyugszik.

A Szent István Király Múzeum falán emléktábla (2014) őrzi emlékezetét. Az általa elindított gorsiumi feltárás napjainkban is folytatódik. A Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum 2015-ben komoly fejlesztésen esett át, melynek során látogatóközpont is épült. A fejlesztés azonban nem áll meg, hiszen 20 millió forintot nyert az EMMI pályázatán a Szent István Király Múzeum, amiből nyárra elkészül Gorsiumban az új szabadtéri színpad korszerű színpadtechnikával.

Dr. Fitz Jenő munkásságának gyümölcseit tehát a mai napig is élvezhetjük, az utódok pedig azzal tisztelik meg életművét, hogy folytatják az általa megkezdett utat.

Jeles évfordulók I. – Dr. Fitz Jenő