Egy „vízparti” szerelemről – Petrőczi Éva regényének fontos részét képezi a dédszülők levelezése

A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be a minap Petrőczi Éva új regényét.

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész és publicista viszonylag gyakori vendég Fehérváron. Ezúttal ismét Bakonyi István irodalomtörténész meghívására járt nálunk, bemutatva legfrissebb regényét, amely az Ida és Gyula – Dédszüleim története címet kapta, s a fő szál benne dédszüleinek kapcsolata. A regény azonban nem csupán egy szép szerelem és egy kitartó, jó házasság története, hanem azt is megmutatja, mennyire elfogadóak tudtak lenni különböző felekezetű családok, s a 19–20. század történelmébe is betekintést nyerhetünk, egészen 1941- ig. Petrőczi Éva hosszú ideje készült a könyv megírására, mert régóta publikál olyan verseket, kisprózákat, amelyek déd- és nagyszüleihez kötődnek. Továbbá kultúr- és művészettörténeti cikkek hosszú sorában foglalkozott a református és evangélikus mellett a zsidó és a katolikus felekezet kultúrájával.

A 19–20. század történelmébe is betekintést nyerhetünk

A dédanya, Seifmann Ida ugyanis tehetős szegedi zsidó család gyermeke volt, a dédapa, Vaniss Gyula pedig katolikus köznemesi családba született. Az 1879-es, a várost éppen 140 éve pusztító nagy szegedi árvíz idején találkoztak egymással, mesébe illően romantikus módon. Egész életük, közösen megélt ötven évük „vízparti történet”, hiszen az ifjúkori szegedi mentő munka után Vaniss Gyula évtizedeken keresztül a Körösök vidékének ár- és belvízvédelméért küzdött igazgató főmérnökként. A regény fontos részét képezi a dédszülők levelezése egyetlen leányukkal, Margittal, az írónő nagymamájával. Petrőczi Éva szakaszosan fedezte föl a leveleket, időről időre jutott el hozzá egy-egy újabb nyalábnyi ezekből a magán- és kortörténet dokumentumokból. Édesanyja hagyatékából húsz levél származott, kapott hozzá még tízet, így összesen harminc került be a kötetbe. Ezen túl, a szerző sokat kutatott a hiteles korrajz érdekében, használt például német nyelvű első világháborús katonai adattárat, s online anyagok tömegében kutakodott, valamint maga is sokat levelezett, Szeged, Arad és Gyoma városokkal.

A személyes téma és annak feldolgozása láthatóan újra és újra megindítja Petrőczi Évát, aki így vallott: – Számomra már gyermekként mérhetetlen erőt, fantáziát, tartást és örömet adott mindaz, amit Idáról és Gyuláról, vagyis dédapáról és dédikéről hallottam. Továbbá, ahogyan a nagyszüleim engem, valamint elárvult anyámat és fiatal orvos keresztapámat óvtak az 1950- es években. Így aztán, a könyvben az ő történetük is benne van, sőt édesanyám egy fiatalkori, Tiszatájban megjelent verspublikációja is belekerült. Ida és Gyula megismerkedésére visszatérve: az árvíz idején Budapestről sok egyetemista indult meg, hogy segítsenek a szegedieknek, elsősorban az életmentésben. Köztük volt a fiatal, nagyon fehér bőrű, kék szemű Vaniss Gyula is, akit éppen a kevés megmaradt ház egyikébe, Seifmannékhoz fogadtak be. Ajtót pedig éppen a későbbi dédanya, Ida (ekkor még: Nanett) nyitott neki… Innen indult a valóságos és kitartó szerelem. A párnak azonban több megpróbáltatáson kellett keresztülmennie: egyrészt hat évig tartott, mire Gyula megteremtette az anyagi alapokat ahhoz, hogy házasságot kössenek (a Seifmann családtól ugyanis nem fogadott el anyagi segítséget). Ezután tizenegy évet kellett várniuk, mire megszületett gyermekük, Vaniss Margit. Ez idő alatt a pár kapcsolatának harmóniájához az is hozzájárult, hogy a Seifmann és a Vaniss család között – különböző felekezetük ellenére – mély és szeretetteljes volt a viszony. Petrőczi Éva a könyvet egy édesanyjától származó versrészlet mellett nagyanyja kézzel másolt szakácskönyvéből vett receptekkel fejezte be. Így az olvasó Gyoma és környéke jellegzetes ételeivel is megismerkedhet. A Versekben bújdosó évtizedek című lírai fejezetnek köszönhetően pedig még közelebb kerülhetünk ehhez az ötven fotóval illusztrált családtörténethez.

https://www.feol.hu/kultura/helyi-kultura/egy-vizparti-szerelemrol-petroczi-eva-regenyenek-fontos-reszet-kepezi-a-dedszulok-levelezese-3076772/

Jubileumi gálaműsort rendeztek Székesfehérváron

Idén tíz éve, hogy Zenei Nevelésért díjakat adnak át, így rendhagyó volt a gálaműsor.

A Zenei Nevelésért Alapítványt 2007-ben hozták létre Mihályi Gyuláné Eszti néni zenepedagógus emlékére. Az alapítvány minden évben Zenei Nevelésért díjjal ismeri el az ifjúság zenei nevelésében kiemelkedő munkát végző óvodapedagógusokat, ének- és hangszeres tanárokat. Idén azonban az eddigi díjazottakat ünnepelték. Ők: Polgár Zoltánné, Lengyel Viktorné, Erőssné Schneider Katalin, Dományi Beáta, Kukucska Márta, Nyakas Istvánné, Horváthné Hartyáni Katalin, Auth Ágnes, Acsai Sándorné, Magyarné Pál Laura, Molnárné Rádl Margit, Vakler Anna, Nemes Csilla Judit, Mihály György, Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI, Csehné Pál Szilvia, Kneifelné Vass Éva, Zenede Bábszínház, Borbás Károly, Kneifel György, Szőkéné Fábián Irén, Kapásné Lévai Edit, Szabó Balázs, Veress Istvánné, Deményné Fegyó Viola, Bergerné Szőnyi Anna, Radics Éva, Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI.

Az eseményt újra a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban rendezték hétfőn. Díszvendégként Csekéné Bányai Erzsébet és Szabó Balázsné volt jelen, akiket köszöntöttek az est során. A változatos műsor közepette Brájer Éva alpolgármester és Hartyányi Judit alapítványi elnök gondolatai hangzottak el.

Fotó: Fehér Gábor

Menny és pokol az afrikai orvosmisszióban – dr. Fodor Réka belgyógyász előadása

Május 16-án dr. Csókay András idegsebész, agykutató ajánlásával – dr. Fodor Réka belgyógyász főorvos “Mennyország és pokol az afrikai orvosmisszióban” Az esten bemutatja az ugandai, nigériai és kongói orvosmissziókat, illetőleg az “AFRÉKA” című kötetét.

Nedeczky Júlia az első magyar nő, aki 8000 méter feletti csúcsra ért

feol.hu tudósítás

„Ilyen az élet a hegyen, nem könnyű. Alszunk, kimegyünk pisilni, beragasztom az ujjaimat, megeszem egy aszalt sárgabarackot, és ezzel elmegy a nap.” Nedeczky Júlia az első magyar nő, aki 8000 méter feletti csúcsra ért. Lelki élménybeszámoló.

A sportember és pszichológus (!) eddigi csúcsairól tartott előadást kedden a Szent István Művelődési Házban; nem csak hegymászóknak. A bevezetőben leírt egy olyan ítéletnapot, amikor odafönt, a nem embernek teremtett, de ember által mégis elérhető magasságokban vihar tombol, s amikor a legmerészebb hegymászó is várakozni kényszerül, szívós türelemmel.

Kezdjük mégis az elején: Júlia hegymászónak született

– 19 éves voltam, amikor találkoztam Koncz Ákossal egy forgatáson. Mondta, hogy ő kezeli a kötéltechnikát, és hogy ő hegymászó. Ez azt jelenti, hogy járt a Himalájában és megmászott egy nyolcezres csúcsot – emlékezett Koncz Ákos szavaira Júlia, akire angyali érintésként hatottak a fiú szavai.

– Azt éreztem, hogy kinyílt egy ablak, illetve a tudatom nyílt meg a tudattalan rétegek számára. Abban a szempillanatban nekem egy olyan felismerésem volt, hogy nemcsak hegymászó akarok lenni, hanem az vagyok – mesélte eszmélését Júlia.

Már a kezdetek kezdetén a Himalájába, egy nyolcezres csúcsra vágyott, ezt persze okosabbnak vélte az első szikla- és hegymászó leckék idején titkolni a tapasztaltabbak előtt. Maga elöl azonban nem titkolta el.

elmúltával barátok, hegymászó társak maradtak Forrás: Nedeczky Júlia

– Úgy éreztem, hogy küldetésem van, hogy ezzel a hatalmas eltökéltséggel, vággyal, ezzel a nagy szerelemmel, ami bennem van és szétfeszít, nekem dolgom van – idézte fel. – Mint pszichológus, azt mondom a szülőknek és a gyerekeknek is, ha van olyan, amivel nagyon önfeledten, nagy szeretettel játszanak, dolgoznak a szabadidejükben, arra érdemes odafigyelni! A belénk elültetett vágyak, vonzódások azok, amelyekkel érdemes foglalkozni életutunk során – ajánlotta figyelmünkbe saját belső indíttatásainkat az előadó. Mindenkinek más az Everestje, meg lehet azt találni a tanulásban, a zenében, bármiben.

– Érdemes követni a belső iránytűnket, bátorsággal – húzta alá Nedeczky Júlia.

Hősünk elindult fölfelé. Magas-Tátra, Alpok, Mont Blanc, Grossglockner, Andok, de minden hegységet és csúcsot föl nem sorolhatunk.

– A magas hegyeknek az a természetük, hogy a lenti oxigénmennyiségnek például a Mont Blanc magasságában körülbelül csak a fele van meg, a Himalája vidékén már csak az egyharmada – magyarázta a hegymászó. – A vér minden testrészhez kevesebb oxigént szállít, ezért a belső szervek nem működnek jól, az agyról nem is beszélve. Az akklimatizáció folyamatának az a lényege, hogy a szervezet, amikor észleli, hogy kevés az oxigén, megrémül, és a vörösvértestek szaporább termelésébe kezd, ezzel segít önmagán – világított rá Júlia.

Az akklimatizáció során újra és újra meg kell „mutatni” az emberi testnek az oxigénszűk magasságokat, ezért szükséges egy-egy csúcstámadás előtt relatív alacsonyabb csúcsokra felkapaszkodni.

Nedeczky Júlia egy másik hegymászó, Szendrő Szabolcs gondolatait kölcsönözve fűzte tovább előadását. Ő mondta azt, hogy a hegyekben feljebb jutva egyre több réteg ruhát vesznek magukra a mászók, lelkük viszont egyre meztelenebbé válik:

– Ha valakit igazán meg akarsz ismerni, akkor vidd el a hegyre – idézte fel tanítását. – Nekem ez a valaki sokáig Erőss Zsolt volt – mondta el Júlia.

Erőss Zsolt minden idők egyik legjelentősebb magyar hegymászója volt, 2013-ban eltűnt a Himalájában. Júlia és Zsolt 1996-ban ismerkedtek össze, szerelem is szövődött köztük, majd annak elmúltával barátok, hegymászó társak maradtak. Júlia mestereként beszélt Zsoltról. 2003-ban közös expedíción jutottak föl a Gasherbrum II 8035 méteres csúcsára. Júlia az első magyar nő, aki felmászott a világ 14 nyolcezresének egyikére.

Nedeczky Júlia ezzel összefüggésben beszélt kudarcérzetről, szükséges nehézségről, sőt szenvedésről is. És a siker megéléséről!

– A traumákkal kapcsolatban szoktuk mondani, idő kell a feldolgozásukhoz. Arról ritkábban esik szó, hogy az öröm feldolgozására is idő kell! Hogy berakosgassunk, beépítsük magunkba az átélt örömöket, hogy gazdagodni tudjunk általuk – fogalmazott.

Beszélt később – Csíkszentmihályi Mihállyal szólva – az aktív és passzív öröm közti különbségről. Az utóbbi sem akármi! Élvezet, egy jó film, zene, ami sokszor ingyen jön, megajándékoz, ám: elillan! Az aktív öröm ellenben hosszú életű, személyiségfejlődéssel jár, mert benne vannak erőfeszítéseink.

A mászótárs kellemetlen szagának elviselése, a hóvihar miatt napokon át való várakozás egy sátorban, amikor a létszükségletek kielégítése a napi feladat, a hideg, az otthoni kényelem utáni vágy leküzdése.

S bizonyára lehet más is. Kinek mi az Everestje? Hova mutat az a belső iránytű? Nedeczky Júliának volt egy fontos mondata, amelyet éppen csak megérintettünk, hát tessék, újra:

– Legyünk őszinték önmagunkkal!

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Szent László kora és kultusza című könyv bemutatója – beszámoló

2019. május 10-én a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent István-termében került sor a Szent László kora és kultusza című tanulmánykötet ünnepélyes bemutatójára.

Megkülönböztetett tisztelettel köszöntötték Spányi Antal megyés püspököt, Dr. Török József egyháztörténészt, Józsa Attila felvidéki ógyallai plébánost, Hirtling István színművészt, Mikó Árpádot, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat alelnökét, Smohay Andrást, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatóját, továbbá mindazokat, akik a kötet megjelenésében fáradságos munkájukkal közreműködtek.

Spányi Antal megyés püspök köszöntőjében kiemelte: „E vaskos könyvvel a Szent Imre születésének 1000. és Szent István halálának 975. évfordulóját köszöntő tanulmánykötetek után a szent királyok tiszteletéről rendelkezésünkre álló ismereteket tudományos igénnyel feldolgozó sorozat teljessé vált.”

Megemlékezett továbbá azokról a szerzőkről, akik a magyar szent királyok székesfehérvári tiszteletéről szóló sorozat befejező darabjának megjelenését nem élhették meg. A két nagyszerű tudós: Kerny Terézia művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa, és Szilárdfy Zoltán atya munkája nélkül a kötetek nem valósulhattak volna meg.

Dr. Török József egyháztörténész a kötet szerzőit méltatta, akik Szent László lovagkirályunk személyét számos érdekes (történelmi, művészettörténeti és kultusztörténeti) aspektusból mutatták be. Mikó Árpádnak a könyv befejezéséhez nyújtott önzetlen segítségét, Fákó Árpádnak a kötet igényes tipográfiáját köszönte meg. 12 év alatt 3 könyvben több mint 1200 oldalon 90 szerző közreműködésével sikerült összefoglalni mindazt, ami a XXI. század elején a három magyar szent király tiszteletéről ismeretünk van.

A kötetbemutatón a szent kultuszának elmélyítését Arany János: Szent László című versének rendkívüli világa adta Hirtling István színművész előadásában. A zenei aláfestést a Szent László-himnusz, a Szent László-zsolozsma és a Szent László király életrajzának 17–18. századi népénekek és históriák szövege és dallama adta. Közreműködött: Dr. Medgyesi Schmikli Norbert szervezésében a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és a Budapesti Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium népi énekes és egyházzenész növendékei, Konkoly Csenge, Rudolf Krisztina és Szabó Ágnes vezetésével; a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék népi énekes hallgatói és tanárai; valamint a Boldog Özséb Színtársulat (Piliscsaba) énekes tagjai. Hangszeren játszott Varró János népzeneművész, konzervatóriumi tanár.

Török József:   torokjozsef_szentlaszlo.pdf (220 kB)

Kis Emőke


Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Az Eucharisztia és a teremtés misztériuma

a

Dr. Barsi Balázs OFM, ferences szerzetes „Eucharisztia és a teremtés misztériuma” című előadásával folytatódott a felkészülés a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban április 29-én.  A ferences szerzetes az általa is vallott Duns Scotus-i felfogásról beszélt, mely szerint nem a bűn hozta le Krisztust a földre. A megtestesülés a bűnbeesést, sőt a világ teremtését is megelőzte Isten tervében, hiszen a megtestesülés már önmagában is az irgalmasság és a részvét legnagyobb isteni tette, mely a Szentháromság belső életéből fakadt.

„Arra, hogy a világ egy teremtett dolog, mert önmagát nem magyarázza meg, arra az ember rájöhet. De hogy miért teremtette Isten, az már egy nehéz kérdés. Benne van Szent Pál leveleiben, hogy mindent Krisztusban teremtett. Ezt a ferences szemléletet nem lehet kikerülni. Ez azt jelenti, hogy Isten első gondolata a világról, hogy legyen Krisztus. Mert Istent igazából, csak Isten tudja szeretni. És ha Isten azt akarja, hogy legyenek rajta kívül sokan teremtmények, akkor őket az Ő Fiában tudja elképzelni, Őbenne teremtett. Tehát a mi kapcsolatunk Krisztussal, nem Betlehemben kezdődik.” – hangsúlyozta az előadó, majd hozzátette. „Ha Isten szeméből nézek az univerzumra, meg a történelemre, akkor a legnagyobb érték a szentséges megtestesülés, az, hogy a Második Isteni Személy emberré lett, Isten ezt akarta, és mindent ebben akart. Tehát Isten nem teremtett Tőle elszakadt embert, hanem Vele, az Ő kegyelmében élő embert teremtett. Ez jelenti azt, hogy Krisztus, az Ő Istenfiúságában felvette az első embert. Amikor az ember a szabadságától elszakadt, akkor Krisztus nem tagadott meg minket, hanem vállalta bűneinket is.”

Az Eucharisztiáról szólva a szerzetes Scotus gondolataira hivatkozott. „Az Eucharisztia a teremtést megelőzve létezett. Tehát az Isten úgy fogta fel az embert, hogy mindig is belőle él. Ádám és Éva a Paradicsomkertben az állandó áldozás állapotában volt, anélkül, hogy tudta volna. Az étellel együtt „vették magukhoz” az Isten szeretetét. Az élet fájáról ehettek, de aztán ők akartak elfordulni, ezért ettől el lettek tiltva. Az efezusi levél azt írja, aki hűséges marad, az ehet az élet fájáról. Ez a vasárnapi szentáldozást jelentette az őskeresztényeknél. És mit jelent, hogy Isten először eltiltott az életfától, aztán mégis megengedte, hogy együnk róla? A kettő között ott van a keresztfa, a történelem közepén. Ami lerombolta Isten és ember között a távolságot, és életet adott nekünk. Tehát az Eucharisztiát ebben a nagy összefüggésben kellene néznünk.”

Barsi Balázs atya arról is beszélt, a nyugati civilizáció embere elveszítette a szakrális iránti érzékét. Nincs szent tér és szent idő. Így az ember nem tud kiigazodni, nincs kapaszkodója. „Amennyiben az ember a semmivel szembesülve nem érez megrendülést és félelmet, addig a létezés csodáját, a dolgoknak ezt a hihetetlen adományát, annak hasonlíthatatlan csodáját, hogy bármi is van, nem tudja értékelni. Hiába milliárdos, unatkozik. Mert nem rendült meg. Nem tudja, hogy nem az élet, hanem maga a létezés csoda, hihetetlen ajándék. Itt van Európa unalma. Van egy olyanfajta unatkozás, amely a bűnöknek a legsötétebb forrása. Unalmában iszonyatos dolgokat követ el az ember. Ezért megrendülni jó. Mintha megrázna bennünket valami – egy nem negatív erő – és másképp állunk hozzá az életünkhöz. Isten, amikor kinyilatkoztatja magát, igazából a megrendült emberhez tud szólni.”

Berta Kata

Fényképeket készítette: Lugosi Balázs és Somogyi Tamás

Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata


Csókay András előadása

Add meg nekünk mindennapi Kenyerünket ma… – Eperjes Károly előadása

Január 25-én Eperjes Károly Kossuth- és Jászai-díjas színművész tartott előadást a 2020-as Eucharisztikus Világkongeresszusra történő felkészülés jegyében.

A szekesfehervar.hu tudósítása a rendezvényről:

https://www.szekesfehervar.hu/sokat-koszonhetek-fehervarnak-mindig-orommel-jovok-telt-hazas-volt-eperjes-karoly-eloadasa?fbclid=IwAR0ZXnQA1CiNwp-5kH45aX0kdyYyXUeAutYjJ8XXlTXL50r5YgDd9dHGPmw

A feol.hu tudósítása:

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/kenyerrol-borrol-a-papa-latogatasarol-is-beszelt-eperjes-karoly-szekesfehervaron-2810776/?fbclid=IwAR0DXuXtu3QkKyrRZR__v3vk1-DIAtGnF1GAYbXrU1D6Glvr-v7oEgi2qi8

A Fehérvár Tv beszámolója:

https://www.fehervartv.hu/video/index/26184



Freund Tamás előadása

Dr. Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást a Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozat részeként, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.

Az Egyházmegyei Stúdió tudósítása:

Korzenszky Richárd atya előadása

Az Egyházmegyei Stúdió tudósítása:

Katolikus Kultúra Napjai – Szent Efrém Férfikar koncertje

A Magyar Katolikus Kultúra Napjai nyitórendezvényeként a Szent Imre templomban adott koncertet a Szent Efrém Férfikar a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház szervezésében a Székesfehérvári Egyházmegye támogatásával. Theotokos – Énekek az Istenszülőhöz címmel tartott hangversenyükön közreműködött a Vox Mirabilis kamarakórus.

Az Egyházmegyei Studió tudósítása:

http://www.szfvar.katolikus.hu/theotokos-szent-efrem-ferfikar-20181003-beszamolo/

A Fehérvár TV beszámolója:

https://www.fehervartv.hu/video/index/25161

Mária kiállítás a Szent Korona Galériában

A Fehérvár TV tudósítása a kiállításmegnyitóról:

http://www.fehervartv.hu/video/index/24668

Ecsettel a békéért – tárlat nyílt Gyóni Géza születésének évfordulóján Fehérváron

Az 1884-ben éppen június 25-én született Gyóni Géza katona költőre emlékeztek hétfőn, s kiállítás is nyílt.

A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház galériájában a főleg hadisír-gondozással, s ehhez kötődő kulturális tevékenységekkel foglalkozó Krajczáros Alapítvány hozta el vándorkiállítását. A művek egyebek mellett háborús életképeket, katona portrékat, katonai temetőket ábrázolnak. Az alapítvány elnöke, Németh István a megnyitón elmondta: 2014 óta több mint 40 helyszínen mutatták be az anyagot, amely teljes egészében hatvannál több művész kétszáznál több alkotását tartalmazza. Ennek egy része látható Fehérváron, egyéb tárgyi emlékekkel kiegészítve.

Spányi Antal megyés püspök köszöntőjében a béke törékenységére, megtartásának fontosságára hívta föl a figyelmet, hangsúlyozva, hogy utóbbihoz az ilyen kiállítások és megemlékezések is hozzájárulnak.

Gyóni Géza életét, munkásságának jelentőségét Murinkó Attila ezredes méltatta, a katona költőről pedig az udvaron közösen emlékezett meg a közönség a harmonikaszóval és szavalattal színesített rendezvényen.

Bokros Judit www.feol.hu

Nyári tábor

Június 18-tól 20-ig tart táborunk első turnusa. Néhány kép a tábor mozgalmas eseményeiből:

“Képzelt vizek”

Egy testvérpár kiállítása a Szent István Művelődési Házban

Székesfehérvár, 2018. június 7. (csütörtök) – Szerdán nyílt meg Kühl Júlia és Kühl Mátyás fiatal művész-testvérpár kiállítása „Képzelt vizek” címmel a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Cecília-termében. Kühl Júlia festményeivel, Kühl Mátyás pedig fényképeivel mutatkozik be a nagyközönség előtt. Az összekötő elem a testvérpár alkotásainál a természet, kifejezetten a víz iránti érdeklődés, és annak leképezése a képzőművészet, illetve a fotó segítségével.

Kühl Júlia már a középiskolában grafika szakon, a festészet műfaját érezte közel magához, melyet az érettségi után Filep Sándor festőművész segítségével bontakoztatott ki. Számos pályázaton és kiállításon vett már részt alkotásaival. 2015-2016-os tanévben egy jamaikai képzőművészeti egyetem festészeti szakán tanult, tanulmányait októbertől Angliában folytatja. Jellegzetes stílusát a festményeinek a szobrászati és festészeti elemek ötvözése adja, alkotásaival a térbeliség megformálására törekszik.

Kühl Mátyást a fotózás, a fényképek szeretete egészen fiatal kora óta elkíséri. Az elmúlt pár év utazásai, kirándulásai kapcsán merült fel benne az igény, hogy a tipikus turista fotók helyett tartalmasabb, beszédesebb képeket alkosson. Lelkes amatőrként kezdte felfedezni a fotózás rejtelmeit, de még mindig ennek a felfedező útnak az elején jár. Ez a kiállítás egy mérföldkő ezen az utazáson, amely további inspirációként szolgálhat a tanulásra, megismerésre. A természetfotózásban találta meg azt a kihívást, ami a minket körülvevő táj bemutatásában rejlik.

A tárlat június 20-ig a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Cecília-termében látogatható.

Önkormányzati Kommunikációs Központ

Fotó: Simon Erika

Dr. Ferencz Orsolya előadása

Radoszáv Miklós kiállításának megnyitója

http://www.fehervartv.hu/video/index/23696

Dr. Soós Viktor Attila előadása

2018.04.18. – Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tagja, Brenner János boldoggá avatásának történész szakértője tartott előadást a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az előadó a kommunista diktatúra egyházüldözéséről, Brenner János életútján és vértanúságán keresztül, a fennmaradt források és visszaemlékezések segítségével mutatta be a diktatúra egyházpolitikáját.

Brenner János a győri szemináriumban fejezte be tanulmányait, a szombathelyi székesegyházban 1955 nyarán szentelték fel, majd Kovács Sándor megyés püspök Rábakethelyre helyezte káplánnak. Sohasem politizált, ám a kommunista diktatúra veszélyesnek tartotta a hitéletet fellendítő, jó papot is. A rábakethelyi káplánt 1957. december 15-én hajnalban brutális módon gyilkolták meg ismeretlenek, valószínűleg a belügyi szervek közreműködésével. Halála figyelmeztetés volt a hivatásukat komolyan vevő papoknak és a vallásos embereknek, de azt is üzente: a kommunista állam bármit megtehet következmények nélkül – hangsúlyozta az előadó.

Az előadó utalt arra is, hogy Brenner János a közelgő Eucharisztikus Kongresszus szentje is lehet. Hisz a vértanú pap kötelességét mindvégig szem előtt tartva halt meg, – annak tudatában, hogy haldoklóhoz megy, – és utolsó erejével is védte az Oltáriszentséget. Újabb szent, aki az Oltáriszentség őrzésében és védelmében tett tanúságot arról, hogy semmilyen bántódás nem érheti a szentséget. Annak tisztelete és védelme különösen is fontos számunkra. Brenner János halála emlékeztet minket arra, nem biztos, hogy elég nagy tisztelettel élünk ma az Eucharisztia irányába. Remélhetjük azonban, hogy a vértanú pap által mi is közelebb kerülünk Krisztushoz.

Brenner János tragédiájáról évtizedeken át nem lehetett a nyilvánosság előtt beszélni. A rendszerváltást követően azonban lehetőség nyílt emlékének ápolására. Boldoggá avatásának gondolata a 2000-es évek elején merült fel, és 2007-ben került ügye Rómába. Ferenc pápa 2017 novemberében engedélyezte boldoggá avatását.

Az áldozatos papi életút számunkra is példa. Állapotbeli kötelességeink teljesítésében, amikor nehézségeink támadnak, nekünk is érdemes Brenner János atya közbenjárását kérni élethivatásunk teljesítéséhez. A boldoggá avatás a mi Istenkapcsolatunkat és hitünket is megerősíti. Brenner János segíthet abban, amikor nehézségek támadnak és döntenünk kell, választhatjuk a nehezebb utat – fogalmazott előadása végén Soós Viktor Attila.

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Emlékesttel tisztelegtek Kallós Zoltán előtt

2018.04.03. – Emlékesttel tisztelegtek Székesfehérváron, a februárban elhunyt Kallós Zoltán, Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő előtt. A Nemzet Művészéhez méltó népzenés, néptáncos eseményt a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartották.

A műsorban olyan muzsikusok és táncosok szerepelnek, akik megye- és országszerte, illetve külföldön méltó módon képviselték eddig és képviselik a jövőben is Kallós Zoltán által ránk hagyományozott közös örökségünket, és alázattal, tisztelettel adják tovább éppúgy, ahogy azt a Mester is tette. Az est lehetőséget adott az emlékezésre azoknak is, akik Kallós Zoltán válaszúti búcsúztatásán nem tudtak részt venni. Az eseményen jelen volt a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, Balázs-Bécsi Gyöngyi, és Balla Ferenc, az alapítvány igazgatója.

Az est apropóját Kallós Zoltán március 26-i születésnapja adta. Tiszteletére elkészült a népzenei gyűjtését közreadó Kallós Archívum lemezsorozat 26. lemeze Férfiének címmel, melyen ő és férfiénekesei szerepelnek. Az emlékest szervezői kedves dalaiból szerkesztették a műsort, a kiváló előadók mellett közös éneklésre szólították a tisztelőket a húsvéti örömünnep lezárásaként.

„Megrendül az ember, ha elveszít valakit, akit szeretett. Azért vagyunk együtt ezen az estén, mert mindannyian szerettük Tanár Urat. Az ő egyszerűségét, szerény csendességét, ami csak az igazán nagy emberek sajátja. Igyekezett megajándékozni mindenkit lelkének kincseivel. Szerettük, ahogy időről időre átnyújtotta ajándékait, amelyeket most már felelősségteljesen őriznünk kell. Szeretjük azt az embert, aki alázattal tudott szolgálni egy nemzetet, annak lelkét és szellemiségét. Örökségét – amelyet elraboltak tőle – visszaszerezte, és készséggel, nagylelkűen adta oda a nemzetnek. Lehajolt a legkisebbekhez is. Ment és kereste azt, ami hiteles, ami igaz. Hol üldözések közepette, hol bujkálva, hol éjszaka, osonva ment, hogy semmi el ne vesszen, hogy minden megmaradjon, hogy a kincsünk teljes legyen” – mondta emlékező beszédében Spányi Antal megyés püspök.

A székesfehérvári tanítványok, barátok és tisztelők nevében Dr. Altorjay András emlékezett. Az emlékesten a Kallós Zoltán Alapítvány képviseletében jelen volt Balázs-Bécsi Gyöngyi, elnök és Balla Ferenc igazgató. Az eseményen részt vett Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Dr. Cser-Palkovics András polgármester és Brájer Éva alpolgármester is.

Berta Kata
Fényképeket készítette Simon Erika

Dr Makláry Ákos előadása

2018. február 20. – A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, a Budai Görögkatolikus Egyházközség parókusa, Makláry Ákos beszélt a kereszténység családjáról, azon belül a görög katolikusokról a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban szervezett programon. Az előadó elmondta, ha a kereszténységre úgy tekintünk, mint egy nagy családra, akkor felfedezzük, hogy ebben a családban milyen sokszínűség van jelen. Elhelyezte a görögkatolikus egyházat is ebben a családi közösségben, bemutatva annak történelmi hátterét.
Makláry Ákos előadásában röviden és a lényegre koncentrálva végignézte az elmúlt kétezer esztendőt, és ábrákkal szemléltette, hogy a kereszténység milyen családtagokból áll. A történelmi távlatban áttekintette, hogy az egyház alapításától kezdve, miként alakult át a kereszténység családja és hogyan gazdagodott az évszázadok során. Milyen változások történtek és milyen tévtanítások voltak, amelyek a kezdeti időszakban megtépázták az egyház egységét. Beszélt a nagy egyházszakadásokról, a keleti és a nyugati egyházszakadásról is. Felsorolta kik azok, akik a katolikus egyházhoz a legközelebb vannak tanításban és teológiában, és kik állnak távolabb tőle ezekben. Közeledve a jelen állapotok felé, bemutatta, hogy a nagy nyugati egyházszakadás, a reformáció után milyen nagy léptékben alakultak ki új családtagok, a különböző neoprotestáns felekezetek. Végül elhelyezte a görögkatolikus egyházat is ebben a nagy családban a római katolikus egyházon belül.
Az előadó elmondta, hogy a görögkatolikusok ősei bizánci szertartású keresztények voltak. A lengyel és magyar királyság balkán területén abban az időben – az 1600-as évek közepén és végén – elindult egy egységesítési folyamat a Firenzei Zsinatot követően, ami azt jelentette, hogy a latin egyházból az ortodox területekre mentek, főként jezsuiták, ferencesek, verbiták, akik megpróbálták az egységet létrehozni. Volt egy erős „varrjuk össze Krisztus szétszakított köntösét” fellángolás, aminek eredményeképpen nagyon sok bizánci szertartású ortodox hívő, püspök, úr vagy kegyúr fogadta el a római pápát és lépett vele egységre. Tehát római katolikus lett megőrizve bizánci rítusát. Végülis így lettek a görögkatolikusok, a nagy uniók, – a breszt-litovszki , az ungvári, a balázsfalvi uniók – következményeképpen alakultak ki a görög-katolikus közösségek. Ők teljes mértékben katolikusok lettek hit és erkölcs dolgában, viszont ez az egységesülés Rómával nem jelentette azt, hogy fel kellett hagyni saját hagyományaikat, saját rítusukat. Megőrizhették mind azt a bizánci hagyományt, amit őseiktől örököltek. Ezért van, ha belépünk egy görögkatolikus templomba, láthatjuk, hogy teljesen más, mint egy római katolikus templombelső. A teljes hitbeli és szentségbeli közösség azonban megvan, ami azt jelenti, hogy a római hívő ugyanúgy áldozhat, gyónhat, részesülhet a szentségekben a görögkatolikus paptól, mint ahogy a görögkatolikus hívek a római atyáktól.
A kereszténységről s a görögkatolikus egyházról szóló előadásban Makláry Ákos azt is felvázolta, hogyan alakult ki és maradt meg a görögkatolikusok saját jegyeket hordozó rítusa. Az egész katolikus egyház életéhez legjellemzőbb módon hozzátartozik a rítuson belül a liturgia, ami ugyanúgy épül fel a görögkatolikusoknál, mint a római katolikus szentmise. Tehát, van tanítói rész és van áldozati rész, viszont megőrizte az ősiségét. A görögkatolikus rítusban ugyanis nem történt olyan radikális rítusváltozás, mint a latin egyházban a II. Vatikáni Zsinatot követően. Az idősek még emlékeznek arra, hogy milyen volt a zsinat előtt a római katolikus szentmise, amely sok hasonlóságot mutatott a bizánci szertartású, vagyis az Aranyszájú Szent János liturgiával. Ilyenek például a háttal végzett liturgia, az öltözet, a sok éneklés, énekelve imádkozás. Ezek az atyáktól őrzött jegyek megmaradtak, a nagyon szép, ősi szövegek, a dallamok, amelyeket fiatalok is szeretnek, élik és megtanulják.

Az előadó beszélt még az ikonográfiáról, mint a színekkel és ábrákkal élményszerűen megjelenített teológiáról, amely egy nagy felfedezőútra hívja az érdeklődőt. Az ikonográfia, az ikon szeretete, a szentkép tisztelete, közös a bizánci és a római szertartásban egyaránt. Ravennába, Rómába, Szicíliába a gyönyörű szép mozaikokat a Bizáncról elkerült művesek és művészek készítették. Tehát az ikonográfia fontos helyet foglal el a latin egyházi művészet fejlődésében is. A görögkatolikusoknál azonban nincsenek szobrok, csak mozaikok, festett képek és ikonok vannak. Nagyon fontos látni, hogy az ikon nemcsak ábrázolni akar, hanem igazából a „mennyországra mutató ablak”. Tehát az ikonnak az a feladata, hogy emelje fel a szívet és tanítson, mint festett teológia.
Makláry Ákos elmondta, a hittanos gyerekekkel megfejteni, hogy mit is jelentenek a feliratok, az ábrázolási módok, egy olyan felfedezés, ami sokkal plasztikusabb és élményszerűbb, minthogyha szóban hangzana el a hittan. Ha fiatal látja egy képen megfestve azt a hitigazságot, amit kibontani egy fantasztikus kaland. Az ember szíve örül annak, hogy él, amit az ősök 500 éve, 1000, 1500 éve tettek és műveltek, és ezt jó megmutatni.

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Csak játékosan! Csak nagyszülőknek!

És elindult……
Mai nappal elindult egy újabb kezdeményezés. Nagyszülőknek hirdettük meg azt a foglalkozás sorozatot, melyre heti rendszerességgel járhatnak.Okoskodót, társasjáték napot, ahol rengeteg játékkal ismerkedhetnek meg. Amikor megfogalmazódott bennünk a gondolat, arra számítottunk, hogy talán 8-10 fővel indulunk és szépen lassan csatlakoznak majd újabb játszani szerető nagyszülők. Nagyon, nagyon kellemes meglepetés volt számunkra, hogy több mint ötven nagyszülő jött el és játszott velünk. Mindenkinek köszönjük!

Adventi játékdélután

Advent első vasárnapján rendeztük meg az idei utolsó Családi játékdélutánt, melyen nagy örömünkre ismét nagyon sokan voltunk 🙂

Szépen gyűlnek az ajándéknak szánt játékok is. A felajánlásokat december 20-ig várjuk! A játékokat eljuttatjuk olyan gyermekeknek, akiknek a fa alá nem nagyon jut játék. Sokan kérdeztétek, milyen játékra gondoltunk, amikor a belépőnél kértük, hogy hozzatok magatokkal egy általatok már megunt, de még használható, jó állapotban lévő játékot, amivel karácsonykor meglephetünk egy kisgyermeket. Nem az érték a fontos és nem a játék típusa. A lényeg, hogy megtanítsuk gyermekeinknek az önzetlenül adás örömét, hogy egy pillanatra álljunk meg és gondoljunk azokra, akiknek otthon nagyon kevés játéka van. Lepjük meg őket egy olyan játékkal, amit mi is szívesen kapnánk. Lehet bármilyen apróság, de szeretettel adjuk. Mert ADNI jó!

Megnyitotta kapuit a XV. Betlehemi szép csillag kiállítás

December 2-án délután nyílt meg a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában a XV. Betlehemi szép csillag kiállítás, valamint Sereg Mátyásné, népi iparművész buzsáki motívumokkal díszített, textíliákból álló tárlata is. A kiállítást Gelencsér József néprajzkutató nyitotta meg, köszöntőt mondott Spányi Antal, megyés püspök.
A Fehérvári Kézművesek Egyesülete által meghirdetett, a Szent Donát Alapítvány, a Székesfehérvári Egyházmegye, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Székesfehérvár Önkormányzata, a Magyar Katolikus Rádió a valamint a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház által támogatott XV. „Betlehemi szép csillag” pályázatra kézművesek, műkedvelők vagy alkotócsoportok készítik el évről évre a betlehemi jeleneteket ábrázoló alkotásaikat, természetes anyagokból, a magyar hagyományokat követve.
Nagy öröm önmagában az advent minden esztendőben, tele van készülődéssel, reménnyel, szeretettel. Különleges eseménye az esztendőnek, amikor advent kezdetén megnyitjuk ezt a kiállítást, hiszen sok ember elhozza alkotását, amelyekben benne van idejük, erejük, szellemi elgondolásuk, tehetségük. Látszik a munkákon, hogy szívből jövő alkotások. Jó elidőzni ezen alkotások között, jó rácsodálkozni egy-egy műre, belehelyezkedni a történetbe, annak részesévé válni. Ettől megtelik a szívünk örömmel, amit tovább tudunk sugározni. Ez advent lényege; megteljen a szívünk örömmel s tudjuk azt továbbadni. Szívből kívánom, hogy a Betlehem- kiállítás teljesítse küldetését; a világban reményt, békét, megértést tudjon közvetíteni.” – fogalmazott a kiállítás megnyitása alkalmából Spányi Antal, megyés püspök.
Az adventi várakozás régen is áthatotta az embereket s áthatja ma is. Az advent varázslatos, titokzatos időszak, amely már a karácsonyi ünnepkör része. E tárlat láttán a mi szívünket is áthatja valami hasonló érzés, amely mintegy előre vetíti, hogy milyen örömteli napok várnak ránk.” – mondta a kiállítást megnyitó beszédében dr. Gelencsér József, néprajzkutató.
Forrás:
Lugosi Balázs

A Fehérvár TV tudósítása:

http://www.fehervartv.hu/video/index/22056

Az Egyházmegyei Stúdió összeállítása:

http://szfvar.katolikus.hu/hirek/xv–betlehemi-szep-csillag-kiallitas-20171202-beszamolo

Életben vagy?!

Balázs Zsuzsát és Kékesi Enikőt, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőit már ismerősként köszönhettük intézményünkben, hiszen Életteli magány című kötetüket egy évvel ezelőtt mutattuk be. Új könyvük, az Életben vagy?! – Hat vallomás az élet szeretetéről bemutatóját november 30-án tartottuk. A szerzőkkel  Bertáné Pintér Katalin, a Székesfehérvári Egyházmegye sajtóreferense beszélgetett.

A könyvben hat ember (Baráth Éva, Beöthy Zsuzsanna Cecília, Béri László Renátó, Madassery Benvin Sebastian é Rákász Gergely) – három szerzetes, egy hatgyermekes orvos, egy orgonaművész és egy iskolapszichológus – vall az élet lényegéről, a minőségben, szeretetben megélt életről.

A Magyar Kurír könyvismertetője itt olvasható:

https://www.magyarkurir.hu/kultura/eletben-vagy

A kötet itt rendelhető meg:

Csak Játékosan!

Folytatódott a nagysikerű vidám családi játékdélután sorozatunk. Nagy örömünkre a második alkalommal is nagyon sok család játszott együtt.

GYŰLNEK A JÁTÉKOK! KÖSZÖNJÜK!
Rendezvényünk első alkalmával indítottuk akciónkat, de december 20-ig minden nap ellátogathattok hozzánk és a portán leadhatjátok felajánlásotokat. Azután eljuttatjuk őket olyan gyermekeknek, akiknek a fa alá nem nagyon jut játék.
Sokan kérdeztétek, milyen játékra gondoltunk, amikor a belépőnél kértük, hogy hozzatok magatokkal egy általatok már megunt, de még használható, jó állapotban lévő játékot, amivel karácsonykor meglephetünk egy kisgyermeket. Nem az érték a fontos és nem a játék típusa. A lényeg, hogy megtanítsuk gyermekeinknek az önzetlenül adás örömét, hogy egy pillanatra álljunk meg és gondoljunk azokra, akiknek otthon nagyon kevés játéka van. Lepjük meg őket egy olyan játékkal, amit mi is szívesen kapnánk. Lehet bármilyen apróság, de szeretettel adjuk.
Mert ADNI jó!

http://www.fehervartv.hu/video/index/21816

Gyertyagyújtás a hősökért

A tizenegyedik hónap tizenegyedik napjának tizenegyedik órájában idén is gyertyagyújtással emlékeztek a harctéren elesett katonákra a Szent István Művelődési Ház udvarán.
A Fehérvár TV tudósítása:

Zágrábban is megnyílt a „Szent László köszöntése” – pályázat kiállítása

Szent László köszöntése” címmel hirdetett képzőművészeti pályázatot a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, a Szent István Művelődési és Hitoktatási Házzal, a Zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörrel és Zágráb város Magyar Kisebbségi Tanácsával közösen. A beérkezett 52 pályaműből rendezett tárlatot – amelyet októberben Székesfehérváron mutattak be – csütörtökön nyitották meg Zágrábban, Székesfehérvárról érkezett zarándokcsoport jelenlétében.
A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat tagjai és fehérvári zarándokok alkotta küldöttséget Balázs-Piri Zoltán, a Zágrábi Magyar Kisebbségi Tanács elnöke fogadta, aki maga kalauzolta a csoportot a Szent László király által alapított Zágrábi Egyházmegye főtemplomában és annak kincstárában. Balázs-Piri Zoltán később, a kiállítást köszöntve elmondta, hogy a „Szent László köszöntése” – képzőművészeti pályázatot meghirdető szervezetek, így a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat és a Zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör összekötő fonalat jelentenek Magyarország és Horvátország között és köszönetet mondott a nemzetközi kiállítás megszervezéséért, valamint a horvát és a magyar nemzetiségű alkotóknak és felkészítőiknek is megköszönte, hogy elküldték pályamunkáikat.
Horvátoknak és magyaroknak egyaránt közös, univerzális nyelve Szent László király tisztelete. Közös uralkodónk, szent királyunk út 900 éve példát mutat nekünk.” – fogalmazott köszöntőjében Vakler Anna, Székesfehérvár művészeti vezetője, aki Szent László legendáját idézte: „Boldog László király, kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. Kétségtelen édesatyja a nevezetes első Béla, a hírneves András király öccseura; alkotóereje szorgalmából azon években, midőn uralkodott, az állam, sőt az egész Pannónia annyira rendezetten s meggyarapodva virágzott, hogy boldog István király ideje óta törvények, szabadság és bőség tekintetében soha még ily csodálatosan nem csillogott.
A társszervezők nevében Dr. Ranogajec-Komor Mária, az Ady Endre Magyar Kultúrkör elnöke köszönte meg az alkotások beküldőinek a részvételt, valamint reményét fejezte ki, hogy a székesfehérvári horvátok és zágrábi magyarok közötti több éves kapcsolat még sok hasonló rendezvénnyel gazdagítja közös kultúránkat. „Szent László király a közös magyar-horvát történelem legelső és egyetlen szentként tisztelt alakja. Tisztelete mind a magyar, mind pedig a horvát néplélekben a mai napig él. Személyének bemutatása, erényeinek megismertetése még közelebb tudja hozni egymáshoz a két nemzetet, hiszen a művészetek nyelve közös. Szent László alakja népi hagyományainkban, népdalainkban és egyházi énekeinkben, egyházi képzőművészetünkben él leginkább, így e pályázat alkalmat nyújtott nem csupán a nemzetiségi hagyományok megőrzésére, hanem a hitéleti elmélyülésre is.” – fogalmazott köszöntőjében Jakubek Tiborné, a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Lugosi Balázs
szekesfehervar.hu

Csak Játékosan!

Vidám családi játékdélután sorozatunk első alkalmán, október 28-án nagyon sok család jött el és játszott velünk.

Több száz különféle társasjátékot lehetett kipróbálni játékmestereink segítségével. De emellett volt babasarok a tipegőknek, szerepjátéksarok a babázóknak, építősarok a kis alkotóknak és kézműves sarok a barkácsolóknak.

Rosta Helga és Kamarás Emese interaktív foglalkozásra várta a kicsinyeket. Ám nemcsak a gyermekeknek, hanem a szülőknek is voltak foglalkozások “Hogyan, mikor és mivel játsszunk?” címmel Kecskés Márta tartott interaktív foglalkozást.

Nagy siker volt a Játék cserebere is.

Várunk mindenkit új élményekkel, új játékokkal és nagy szeretettel november 11-én és december 2-án is!

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Jelentkezés: https://goo.gl/forms/B6W9nGQWTfiZiBtP2

Arra kérünk, hozz magaddal egy általad már megunt, de még használható, jó állapotban lévő játékot, amivel karácsonykor meglephetünk egy kisgyermeket! A játékok nemcsak a játékdélutánok idején, hanem folyamatosan leadhatóak az intézmény portáján!

Megnyílt Miklós János kiállítása a Szent Korona Galériában

Pénteken este – a Székesfehérvári Művészek Társaságának huszonöt éves jubileumi tárlatsorozatának befejező eseményeként – nyílt meg a Szent István Művelődési Ház Szent Korona Galériájában Miklós János keramikusművész kiállítása, amelyet Filep Sándor festőművész nyitott meg. A megnyitón Vakler Anna népdalénekes és Varró János népzenész is közreműködött.
Az alkotó, munka közben meg akarja figyelni az anyag belső életét, hogy szakadatlanul módosíthasson. Az elgondolt és létrejött szellem, – az anyagi, a mértani és az organikus – maradéktalanul átszövi egymást, a természet tudatalatti, néma életéből kiindulva. Szerintem csak innen lehet a világ igazi értelméhez közeledni. Az egyszerűség nem a vég, hanem a kiteljesedés gondolata. Az anyag nemessége, az egyszerű forma kifejezőereje és játékos humor – ez lényegileg összefoglalva János művészete.” – fogalmazott a tárlatot megnyitó beszédében Filep Sándor, festőművész.
forrás:
www.szekesfehervar.hu

Ikonfestészet és katolicizmus

Dr. Terdik Szilveszter régész, művészettörténész tartott előadást október 19-én fenti címmel.
A római katolikus templomoktól eltérően a görög keleti templomokban ikonokkal találkozunk. Ezen ikonok keletkezésének történetéről és azok jelenleg is megtalálható helyéről hallhattunk az előadáson. Mint elmondta a hallgatóságnak, az ikonfestészet ősi időkbe nyúlik vissza. A keresztény vallás szentjeit ábrázolta. Ezeknek a korai festményeknek képei a legkorábbi adatok az egyház szentjeiről, alakjairól. Ezek a képek szolgáltak a későbbiekben mintaként úgy a görög keleti vallás szentjeinek ábrázolásához, mint a római katolikus egyház szentjeiről készült festmények megalkotásához.
Előadásában beszélt a szimbolikus képekről, melyek a katakombákat díszítették. Kre. 313-ban Nagykonstantin császár szabadon létező vallássá teszi a kereszténységet. Elindítja a keresztény templomépítést. Basilica S. Salvatori ma is épségben áll vagy a IV. században épült Santa Pudenziane templom mely Rómában látható. Ravenna volt az 5.században a Római Birodalom székhelye A városban páratlan együttese található a bizánci és ókeresztény mozaikoknak és épületeknek. San Vitale székesegyház. 534-547 körül épült és ma is látogatható. A Sinai hegy lábánál fekszik a 6. században épült Szent Katalin monostor. A hagyomány szerint itt volt az égő csipkebokor, ahol Mózes megkapta az isteni kinyilatkoztatást. A ma is láthatóak a faliképek 1600 éves tárgyak az ottani klíma miatt épen maradtak napjainkig. Az ott talált koporsókon is festett képeket találtak Az abban eltemetett személyről tökéletes valósághű arcképeket festettek. Ezek már az ikonfestészet előfutárai voltak. A Sínai templomban találták Szent Péter portréját, valamint a VI. századból Krisztus portré mely már a legtökéletesebb technikai tudást tükrözi. A moldvai kolostorokban őrzik a falfestményeket. A X. századra Bizáncban nagy kultúrája lett az ikonfestészetnek.

Üvegbe zárt színek

Magasházi Julianna üvegműves kiállítását Dr. Csurgai-Horváth József, a Székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg október 13-án. A kiállításmegnyitón fuvolán közreműködött Fersch Renáta és Pásztor Katalin.

A tárlat november 3-ig tekinthető meg a Szent Cecília teremben.

Mi-NEK? Ki-NEK? NEK 2020

Megkezdődtek a budapesti eucharisztikus kongresszus előkészületei. A központi koordinációt a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága látja el, melynek főtitkárává Erdő Péter bíboros Fábry Kornélt nevezte ki.

„Át kell adnunk az Eucharisztia tiszteletét, a szentségimádást, a szentmisét úgy a híveknek, hogy elmélyülhessenek benne. Nagy kincsünk az Eucharisztia, benne gyökerezve erősödhet hitünk, és lehet alapja a missziónak, az örömhír átadásának. A II. vatikáni zsinat szerint az Eucharisztia csúcs és kimeríthetetlen forrás, ehhez a forráshoz szeretnénk elvinni az embereket” – mondta el Fábry Kornél október október 10-i előadásában. Új feladatáról szólva a Kaposvári Egyházmegye papja így fogalmazott: „A feladatra Jézus kért. Amikor bíboros úr felkért, azonnal igent mondtam. Megimádkoztam, úgy érzem, tényleg ez a feladatom. Ugyanakkor nem könnyű a váltás, hiszen plébános vagyok, tanítok.”

Szent László köszöntése

A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat a Szent István Művelődési Házzal, a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörrel és Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsával közösen hirdette meg a „Szent László köszöntése” című képzőművészeti pályázatot.

Az alkotások 16 településről érkeztek, köztük Horvátországból is (Zágráb, Vinkove) és Kárpátaljáról (Munkács) és több hazai városból.

A pályaművekből rendezett kiállítást a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban nyitották meg október 7-én, majd az eredményhirdetésre került sor.

Jakubek Tiborné, a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, és a Szent István Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

Szent László király a közös magyar-horvát történelem legelső és egyetlen szentként tisztelt alakja. Tisztelete mind a magyar, mind pedig a horvát néplélekben a mai napig él. Személyének bemutatása, erényeinek megismertetése még közelebb tudja hozni egymáshoz a két nemzetet, hiszen a művészetek nyelve közös, nem választ el, hanem éppenséggel összeköt népeket, kultúrákat. Szent László alakja népi hagyományainkban, népi és egyházi énekeinkben, és egyházi képzőművészetünkben él leginkább. Így e pályázat alkalmat nyújtott nem csupán a nemzetiségi hagyományok megőrzésére, hanem a hitéleti elmélyülésre is – mondta el elnökasszony.

Dr. sc. Mladen Andrlić, a Horvát Köztársaság budapesti nagykövete (aki e héten kezdte meg magyarországi diplomáciai szolgálatát) kiemelte, hogy Szent László király a horvát és a magyar nép közös öröksége. Örökségének őrzése, továbbadása pedig mindannyiunk közös feladata.

Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere rövid köszöntőjében méltatta a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat kiemelkedő közösségi, közösségszervező tevékenységét és köszönetet mondott a pályázat megvalósításáért.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, az Árpád-ház Program miniszteri biztosa, Székesfehérvár országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy Szent László művét horvátok és magyarok együtt ünneplik, együtt őrzik. Öröm, hogy azok a gyermekek, akik részt vettek a pályázaton, a pályaművük elkészítése által még jobban megismerhették Szent László életét, és a történelmünket, amelynek ismerete nélkül nem építhetünk sikeres jövendőt.

A társszervezők nevében Dr. Ranogajec-Komor Mária, az Ady Endre Magyar Kultúrkör elnöke köszönte meg az alkotások beküldőinek a részvételt, egyúttal meghívta őket Zágrábba, ahol november 9-én ugyancsak bemutatásra kerülnek a pályaművek. Reményét fejezte ki, hogy a székesfehérvári horvátok és zágrábi magyarok közötti több éves kapcsolat még sok hasonló rendezvénnyel gazdagítja közös kultúránkat.

Vakler Anna, Székesfehérvár művészeti vezetője énekével és Szent László király örökségének máig ható kisugárzásáról szóló gondolataival ébresztgette a szíveket és lelkeket. Köszönetet mondott a művészpalántákat felkészítő pedagógusoknak, és a felnőtt művészeknek, hogy meghallották a hívó szót és a képzőművészet eszközeivel osztották meg velünk gondolataikat a szent királyról.

A zsűri nevében Pongrácz Zoltán fafaragó értékelte az alkotásokat, kiemelve, hogy mindannyian nyertesei vagyunk ennek a pályázatnak, hiszen megmutathattuk egymásnak, hogy milyen Szent László kép él bennünk. A beérkezett 52 pályaműből a zsűri korosztályonként 3-3 alkotást emelt ki, és további különdíjak is átadásra kerültek.

Az estet a Hungarikum együttes közreműködése tette még emelkedettebbé.

A rendezvény létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Kiemelt díjazottak:

Általános iskolás:

Kluge Ida Berta (Székesfehérvár)

Legény Máté (Kisvárda)

Gabriella Kuraja (Zágráb)

Középiskolás:

Horváth Dorottya (Győr)

Nikolina Lukenda (Vinkovce)

Salih Dilan (Székesfehérvár)

Felnőtt:

Gróf Gyöngyi (Diósd)

Kalapis Rókus (Zágráb)

Hojcik Toni (Zágráb)

Vargyas Ildikó (Göd)

Különdíjasok:

Szenczi Jánosné (Sárosd)

Kalitics Erika (Munkács)

Kosztics László (Csókakő)

Molnár Dorottya (Szentes)

Takács Ádám (Tamási)

Csizmadia Buda Richárd (Tamási)

Egészség, társadalom, történelem

Október 5-én intézményünk vendége volt Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, tanszékvezető egyetemi tanár.

A nemzetközi rangú onkológust számtalan szakmai elismerése mellett mindig is érdekelték a nemzeti, történelmi és történelemfilozófiai kérdések. Azon a véleményen van, hogy „a mai ember utat tévesztett, elveszítette értékeit,” majdhogynem hogy moráli interregnumban él. Előadását is ezen szemléletben tartotta, melynek során az emberi és a nemzeti identitás felvázolása közben beszélt a legfőbb célról is, vagyis a boldogság eléréséről, mely szerinte akkor teljesedhet ki jobban, ha ezt meg is tudjuk másokkal osztani.

Az ember ideje

Dr. Janka Ferenc filozófus, teológiai professzor az értelem és szív útjai Istenhez témában tartott előadást október 2-án intézményünkben. A Bibliában éppúgy használatos átvitt értelemben a „szív” szó, mint a magyar nyelvben, de nem ugyanazzal a jelentéssel. A mi szóhasználatunkban az érzelmek összességére, központjára és forrására utalunk vele. A Biblia fogalomvilágában viszont az ember egész lelkivilágát, a teljes belső emberét jelenti a „szív”, beleértve az értelem és a lelkiismeret, valamint a választási képesség, az akarat működését is.

Az előadó a szív és értelem útjait Istenhez nemcsak a Biblia segítségével mutatta be, hanem az emberi gondolkodásra komoly hatást gyakorló nagy gondolkodóktól is idézett.

A Korona Foltvarró Kör kiállítása Herenden

“A képzelet pillangók szárnyán” címmel a Herendi Porcelánmúzeumban nyílt meg az intézményünkben működő Korona Foltvarró Kör kiállítása. A kiállítást – melynek fővédnöke Spányi Antal Székesfehérvári megyés püspök – Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes nyitotta meg szeptember 27-én. A vendégeket a házigazda nevében Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt vezérigazgatója köszöntötte.

A megnyitón fellépett Kremnitzky Géza, a Hungarikum együttes vezetője. Róla érdemes tudni azt is, hogy az intézményünkben évek óta nagy sikerrel működő Akusztikus Zenei Klub alapítója, és vezetője is.

A kiállítás a Herendi Porcelánmúzeumban (Herend, Kossuth L. u. 140.) tekinthető meg.

VII. Székesfehérvári Kamrakórus Fesztivál

Szeptemberben 24-én ismét rendeztük meg a Vox Mirabilis Kamarakórussal közösen a Székesfehérvári Kamarakórus Fesztivált, immár a hetediket.

A rendezvénynek – csakúgy mint a kezdetektől – fővédnökei Spányi Antal megyéspüspök és Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes voltak.
A nap kezdeteként a kórusok a délelőtti szentmiséken, istentiszteleteken énekeltek.Délután a Kórusműhely-ben “Kodály szellemisége” címmel Erdélyi Ágnes a Veszprémi Vegyeskar karnagya tartott előadást.
Résztvevő kórusok: Vox Insana Kamarakórus Budapest (karigazgató: Tőri Csaba, vezényelt: Orosz Dóra), KVVK Kamarakórus Budapest (Magyaróvári Viktor), Comenius Kamarakórus Székesfehérvár (Lovrek Károly), Pueri Castelli Gyerekkórus( Horváthné Csomó Orsolya) és a házigazda Vox Mirabilis Kamarakórus, Székesfehérvár (Zemlényi Katica).A Kodály-év tiszteletére mindegyik kórus műsorán szerepelt legalább egy Kodály-mű is. Vox Mirabilis Vándordíjat a zsűri döntése alapján 2017-ben a Vox Insana Kamarakórus érdemelte ki.
A koncert végén a kórusok Erdélyi Ágnes zsűrielnök vezényletével Kodály Zoltán: Öregek című művét énekelték el együtt.

Dr. Nógrádi György Fehérváron

Szeptember 20-án „Európa és migráció” címmel Dr. Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő tartott nagy sikerű előadást intézményünkben. Dr. Nógrádi György jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Kutatási területei egyrészt a biztonsági dilemmák a II. világháborútól napjainkig, illetve a védelemgazdaság makrofolyamatai. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem védelemgazdasági tanszékén tanít, ahol egyebek mellett a Magyar Honvédség számára is képeznek ki szakembereket.

A Fejér Megyei Hírlap kapcsolódó cikke: