Fogom a kezed! pályázat eredményhirdetése
Van remény, hogy szebb életet éljünk – A Covid idején meghirdetett FOGOM A KEZED! pályázat eredményhirdetése Székesfehérváron
A székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház rajz- és prózaíró pályázatot hirdetett meg 2021. februárjában „Fogom a kezed” címmel. Arra kérték a pályázókat, írják meg és rajzolják le, milyen élményeik voltak a Covid-járvány idején együtt a családban, és hogyan tudták egymást segíteni a nehéz időszakban. A felhívásra 220 rajz 41 írás és egy dal érkezett próza és esszé kategóriában.
A még közönség nélkül megtartott Fogom a kezed! pályázat eredményhirdetésén és a pályamunkákból készült kiállítás megnyitóján Spányi Antal megyés püspök, a pályázat fővédnöke az emberi értékekről szóló személyes tanúságnak nevezett minden egyes alkotást. „Már sokan azt hittük, hogy a járványok ideje lejárt, és megdöbbenve kellett tapasztalnunk, hogy újra meg újra fenyegeti az életünket egy olyan vírus, amely az összes kontinensen végig- söpör, és minden ember életét fenyegeti. Ebben a fenyegetettségben, amelyben jelen volt a félelem, az értetlenség, a bizonytalanság, amelyben ott volt a kényszerű bezártság és az egymástól való elzárkózás: egy fontos pályázatot írt ki Művelődési Házunk. Az embernek szüksége van arra, hogy a bajban ne legyen egyedül, hanem legyen mellette valaki, aki fogja kezét és megtapasztalja, hogy az Isten nem hagy bennünket magunkra. Sokféle nehézséggel van dolgunk az életben, de az Isten szeretetétől senki és semmi nem választhat el bennünket. Jólesik, amikor ezt az ember a fizikai valóságban is meg tudja tapasztalni” – mondta el köszöntőjében a főpásztor, majd azt hangsúlyozta, hogy az ember alapvető szükséglete a szeretet, és ez indította a sok- sok pályázót, hogy saját élményeiket lerajzolják, gondolataikat leírják. „Ezzel nemcsak maguknak alkottak, hanem megajándékoztak bennünket is, mindannyiunkat. Jó, hogy egymás számára vagyunk, és jó, hogy egymásra tudunk figyelni. Jó, hogy felismerjük, együtt könnyebb megbirkózni a nehézségekkel, a feladatokkal. Én nagyon köszönöm, hogy ezt a Fogom a kezed pályázatot kiírták. És mindazoknak, akik elkészítették a maguk pályamunkáját, szívből kívánom, hogy mindig tapasztalják meg életükben, hogy egymás kezét fogva Isten is fogja a kezünket, és vigyáz az életünkre. Így tudjuk az életünket könnyebben élni, így tudjuk egymás életét is felelősen őrizni és segíteni.”
Jakubek Ágnes, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatója az ünnepi eredményhirdetésen és megnyitón elmondta: az alkotással az emberi összetartozás és egymás támogatásának fontosságát szerették volna kiemelni, ami különösen nagy hangsúlyt kapott a koronavírus-járvány idején. Egy megváltozott élethelyzetben az egyik legfontosabb dolog a felénk nyújtott segítő kéz és az, hogy érezzük: soha nem vagyunk egyedül. „A Fogom a kezed pályázatot a Covid-helyzetre való tekintettel hirdettük meg. Sok veszteség, nagyon sok fájdalom és számtalan olyan dolog történt az elmúlt egy évben, amelyről szükségszerű valamilyen úton-módon beszélni. Erre volt nagyon jó lehetőség a pályázat. Gyönyörűszép kisiskolás rajzok érkeztek, amelyekért köszönet a pedagógusoknak és családoknak, akik segítették és támogatták a gyermekeket, és fontosnak tartották, hogy ez a fajta kifejezésmód megvalósuljon. Köszönjük a bizalmat, hogy a pályázók beavattak a saját magánéletükbe és családi életükbe a rajzokon keresztül. És köszönettel tartozunk azoknak a fiataloknak és felnőtteknek, akik mindezt a változást és a bennük lévő folyamatokat írásban megfogalmazták. Csodálatos pályamunkák érkeztek be, amelyekből látszik, hogy hihetetlenül nagy a felelősség az egyes ember, a közösség és az egész társadalom érdekében is, hogy újra minél közelebb kerülhessünk egymáshoz, és lehetőséget teremtsünk arra, hogy azok a fájdalmak, amelyek megtörténtek, orvosolva legyenek. Együtt kell tennünk azért, hogy segítő kezet nyújtsunk azoknak, akik még továbbra is úgy érzik, szükségük van segítségre” – emelte ki beszédében az igazgatónő, majd hozzátette. „Megtanultuk, hogy hálát kell adnunk a természetesnek tűnő, a világban zajló és meglévő jó dolgokért. És meg kell tanulnunk, hogy mennyire fontos, akár egy mosolyt, egy jó szót, vagy időt adnunk másoknak, ha éppen erre van szükség. De meg kell tanulnunk észrevenni a felénk nyújtott segítő kezet, és tudnunk kell segítséget kérni. Ha mindezt tisztelettel és alázattal tesszük, akkor van remény, hogy egy szebb, emberibb életet tudjunk élni.”
Jakubek Ágnes meghatottan beszélt egy angliai történetről, amelyet egy fiatal kamasz osztott meg írásában. Miszerint elment egy baráti találkozóra, ahol volt egy fertőzött, és amikor hazament, megfertőzte a családját. Leírta, hogy ez miként is hatott rá, amikor az édesanyja kórházba került, és két héten át küzdöttek az életéért. „Ezek nagy traumák igazából, amelyekből tanulnunk kell, de amelyekből fel kell épülnünk. Biztos vagyok benne, már a pályázatra beérkezett pályaművek alapján is, hogy a szeretet újjáéledést hozhat, hogy újra ez legyen a társadalmi minimum, a megélhető, megtapasztalható emberi magatartás. Emberek legyünk mindig, minden körülmények között, és valóban odafigyeljünk egymásra. És tegyünk meg mindent, amit megtehetünk másokért.”
Az igazgatónő végül örömmel számolt be a pályázat sikeréről, arról, hogy hazánk minden tájáról és az országhatáron túlról is érkeztek pályaművek, például a Felvidékről, Szerbiából, Romániából, Angliából, Kínából. A különböző korosztályú alkotók között voltak iskoláscsoportok és különleges képességű gyerekek egyaránt. A legfiatalabb nevezőnk 6 éves, a legidősebb 82 éves volt.
Egy családi kirándulás, a nagymama ölelése, a bevásárlásból érkező, időseket segítő gyermek és a maszkban találkozó barátok is megjelentek az elmúlt egy év emlékeit, érzéseit megjelenítő kiállított alkotásokon. A zsűri több kategóriába sorolva oklevéllel, könyvekkel, társasjátékokkal és Szatzker Piroska fehérvári kézműves alkotásaival díjazta a pályázókat. A szívet-lelket megszólító, színes rajzok a Szent Imre Teremben láthatók.
Berta Kata
Fényképeket készítette: Simon Erika
Videó Somogyi Tamás és Berta Kata
