Ne féljetek! M. Kiss Katalin kiállítása
M. Kiss Katalin aranydiplomás kerámiatervező művész kiállítását nyitottuk meg április 9-én a Szent Korona Galériában.
A megnyitóról beszámolt a Fejér Megyei Hírlap, melyet az alábbiakban olvashatnak:
Virágkoncert
Nemcsak lélekemelő, a virágok nevét viselő, vagy azok ihlette zeneművek csendültek fel, hanem a virágok, mint gyógyító növények is szerepet kaptak Kopiás Gabriella és Tóka Szabolcs közös koncertjén. A Virágkoncert igazi tavaszváró program volt március 10-én.
A hangversenyt Lencsés Rita gyógynövényszakértő, fitoterapeuta előadása tette még „virágosabbá”. Az elmúlt időszak kényszerű csöndje, a hangszerek némasága nagyon indokolttá teszik az élő hangversenyek szervezését abban a hitben, hogy ha újra megszólalnak a hangszerek, az közösséget épít, erősíti a lelki egészséget.
Az eseményen köszöntőt mondott Lehrner Zsolt, Székesfehérvár MJV alpolgármestere.
(A szekesfehervar.hu cikke felhasználásával)
A Fehérvár TV tudósítása:
https://www.fehervartv.hu/video/index/36808?jwsource=cl
Péntek Imre köszöntése
A városhoz és intézményünkhöz erősen kötődő Péntek Imre József Attila-díjas költőt, szerkesztőt köszöntötték barátai és tisztelői 80. születésnapja alkalmából február 28-án.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte az ünnepeltet, majd pedig L.Simon László költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója méltatta a nagyívű pályát befutó költőt, irodalomszervezőt.
A költőtársak közül Balajthy Ferenc, Bobory Zoltán, Fenyvesi Ottó, László Zsolt, Saitos Lajos és Szegedi Kovács György köszöntötték e szép jubileumon Péntek Imrét, akinek megzenésített verseit Cserta Gábor, Cserta Balázs és Takács László adták elő.
Fotó: Farkasi Csilla
https://www.fehervartv.hu/video/index/36702?jwsource=cl
Zsivajgó természet
Január 19.
„A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban a magyar kultúra napja alkalmából rendezett programsorozat részeként, Zsivajgó természet címmel mutatta be műsorát Sudár Annamária versmondó és Huzella Péter verséneklő.
A múlt szerdai, nagy érdeklődéssel kísért találkozón a Kosztolányi Dezső műveiből készült össze- állításban elhangzó verseket a költő 1930-ban megjelent ciklusának rövid, játékosan szellemes, gyakran humoros kisprózái fogták össze az alkotók által válogatva, s a négy évszak ihlette sorrendbe rendezve. A ciklus szövegei által alkotott sokszínű szövegkörnyezetben Kosztolányi több közismert, illetve néhány ritkábban felidézett költeménye is helyet kapott, s mint Huzella Péter elmondta, a vers- énekléssel egy új, megerősítő dimenzióval gazdagodtak. A Zsivajgó természet ciklus szövegei által alkotott sokszínű szövegkörnyezetben – elmondva vagy megzenésítve – Kosztolányi több közismert, illetve néhány ritkábban felidézett költeménye, többek között a Boldog-szomorú dal, a Halotti beszéd, az Esti Kornél éneke, a Hajnali részegség és az Üllői úti fák című művek is helyet kaptak.”
Vakler Lajos / Fehérvár magazin
A Fehérvár TV tudósítása:
https://www.fehervartv.hu/video/index/36353
Kreatív családi délelőtt
A koronavírus helyzet ellenére szép számmal vettek részt családok a november 22-i rendezvényünkön is.
Az intézményünkben zajló klubtevékenységekbe is betekintést kaphattak az érdeklődők, így az Okoskodó – Társasjáték Klubot Miliás Dóra és Bíró Olivér, a Felfedezem a világot! gyermekprogramot Kamarás Emese, a Furfangos kezek – Horgoló-kötő Klubot Botosné Kárász Brigi mutatta be.
A délelőtt folyamán adventi koszorúkészítésre is lehetőség volt, és szebbnél szebb alkotások születtek. Köszönjük mindenkinek, aki eljött, aki pedig most nem tudott velünk lenni, várjuk a következő alkalmakra!
A rendezvény az Albakultúra Egyházi Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre.
Komolyzenei koncert
Világhírű művészeket láttunk vendégül október 13-án az alkalomhoz illően feldíszített Szent István teremben. Falvai Sándor zongoraművész, Onczay Csaba, csellóművész és Szabadi Vilmos hegedűművész Beethoven és Mendelssohn előadásában Beethoven és Mendelssohn zongoratrióiban gyönyörködhetett a műértő közönség.
A zongoránk felújításakor elkezdett hangversenysorozat a koronavírus járvány miatt sajnálatosan megszakadt, amelyet örömmel folytattunk az ősz folyamán immáron második alkalommal.
A Fehérvár TV tudósítása a koncertről:
https://www.fehervartv.hu/video/index/35595
Családi nap
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház tevékenységében kiemelt szerepet kapnak a gyermekneveléssel kapcsolatos rendezvények. Heti rendszerességgel szervezünk, vagy adunk helyet e programoknak. A „Családi nap” jó lehetőséget biztosít arra, hogy ezen klub jellegű csoportok bemutatkozzanak a szélesebb nyilvánosságnak is.
Az október 9-én megtartott rendezvényen meghívott vendégünk volt Csóka Judit meseterapeuta, klinikai szakpszichológus aki arról tartott előadást, hogy milyen fontos a mese szerepe a gyermek fejlődésében.
Magyarné Várbíró Zita logopédus a „Hanglépcső 1., 2.” című beszéd- és szókincsfejlesztő kiadványt mutatta be.
Az „Okoskodó” Társasjáték Klubot Miliás Dóra és Bíró Olivér mutatta be az érdeklődő gyermekeknek és szüleiknek.
Kamarás Emese már évek óta vezeti a „Felfedezem a világot!” klubprogramját, e napon is sok érdeklődő vett részt az általa vezetett foglalkozáson.
A „Furfangos kezek” horgoló-kötő klub tevékenységébe Botosné Kárász Brigitta nyújtott betekintést.
A programot az Albakultúra Egyházi Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósítottuk meg. Köszönet a támogatásért!
A holnap reménye
Gyöngyössy Imre költő, filmrendező munkássága előtt tisztelegve, „A holnap reménye” címmel filmvetítés-sorozatot szerveztünk a Balázs Béla-díjas, Cinema per la Pace olasz életműdíjjal, német állami díjjal kitüntetett, Oscar-díjra jelölt költő-filmrendező érdemes művész születésének 90. évfordulója alkalmából, mellyel egy olaszországi és magyarországi helyszíneken rendezett, négy napon át tartó rendezvénysorozatba kapcsolódtunk be.
A négy napon át tartó vetítéssorozatot egy beszélgetés nyitotta meg, melyben Csűrös Csilla kiváló rádiós riporter kérdezte Kabay Barnát, és Petényi Katalint, Gyöngyössy Imre özvegyét.
A vetítésre került filmek: Jób lázadása, Add tudtul fiaidnak, Száműzöttek, Két elhatározás, Töredék az életről, Várakozók, Meztelen vagy, Szarvassá vált fiúk, Férfiarckép és Virágvasárnap.
A Fehérvár TV tudósítása a megnyitó beszélgetésről:
https://www.fehervartv.hu/video/index/35539
A Szent István Emlékérem- és Díj átadása
2021.08.16. – Tizennyolcadik alkalommal adták át a Szent István Emlékérmet és Díjat a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban, az idei kitüntetett Dr. Görög István nyugállományú ezredes, a Pákozdi Katonai Emlékpark-Nemzeti Emlékhely igazgatója volt. A magánszemélyek által, 2004-ben alapított díjat minden esztendőben olyan személynek ítélik oda, akinek munkásságához, emberi hozzáállásához mindenkor Szent István király öröksége szolgált iránymutatásul.
Az Államalapító Szent István Érdemrend és Díj Alapítvány kiemelt célja a Szent István-i keresztény értékrend megismertetése és elfogadtatása a társadalom széles körében, valamint bemutatni és példaként állítani az ennek jegyében élőket városunk és az egész magyar nemzetközösség tagjai számára.
Az alapítvány 2004-ben hozta létre a Szent István Emlékérmet és Díjat. Székesfehérvár legkiemelkedőbb civil elismerését váltott esztendőben kapja székesfehérvári, illetve országos-nemzetközi szinten ismert és elismert személyiség, akinek szakmai életútjához, emberi hozzáállásához mindenkor az államalapító király öröksége szolgált iránymutatásul, keresztény életet élt, és ennek szellemében kiemelkedő tevékenységet végzett.
A díjátadó ünnepségen megjelenteket Spányi Antal, püspök köszöntötte, aki kiemelte: „Fel kell ismerni a feladatomat. Itt és most, ebben a környezetben, ezekkel a kihívásokkal és harcokkal teli világban! Ma, amikor a magától értetődő, természetes alapigazságok is sokak által megkérdőjeleződnek, és amikor az igaz és a hamis oly közel kerül egymáshoz, hogy komolyan kell venni minden állítást, hogy a jót megtartsuk, és a hangzatos, de csábítóan hamisat elutasítsuk! Helyesen kell ítélkezzünk jó és rossz, igaz és hamis között! És ki kell állnunk a jó mellett!”
„Ma is ki kell tartani, nem lehet bele fáradni, nem lehet a nagyobb hang előtt magunkat megadni. Az igazság tudatában, igazunk meggyőződésével a szívünkben Nagyboldogasszony oltalmában ki kell tartani! Aki mindvégig kitart, azé a győzelem, az üdvözül, azé az élet! Ilyen az a jellem, amely éli a változó világban életét a Szent Király értékrendje szerint. Erre vagyunk meghívva! Ezt megérteni, és ezt megélni feladat, de tisztesség is! És felelősség, melyre példát Szent István ad. És melyről számot kell majd adnunk, nem csak az ítéleten, hanem az utánunk jövő nemzedékek ránk felnéző tekintete eljött is! A díjazottak egyre hosszabb sora erre az életre ad példát, ezzel tűnnek ki a tömegből, ezért tekintünk rájuk tisztelettel, mert példájukkal segítenek minket is a mindennapok ősökhöz méltó megélésében. Kérjük együtt, magyar vállalással, István királlyal és nemzetünk minden kiváló tagjával: Isten áld meg a magyart!” – hangsúlyozta a főpásztor.
A püspöki köszöntő után Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, a Szent István Emlékérem és Díj Kuratóriumának tagja ünnepélyesen bejelentette: az idei díjazott Dr. Görög István nyugalmazott ezredes, a Pákozdi Katonai Emlékpark-Nemzeti Emlékhely ügyvezető igazgatója.
A díjazottat Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter méltatta: „Dr. Görög István, nyugállományú ezredes ugyan befejezte a katonai hivatását, de valójában soha nem vonult nyugdíjba, mert a honvédségért, a katonákért, a honvédség és a civil társadalom kapcsolatáért küzd és harcol.
Mindig előre tekintő, cselekvő alkat, aki nem elégszik meg a tegnap sikereivel, folyamatosan kezdeményez, többet és jobbat akar.
Nemcsak elgondolásokat, kitörő ötleteket fogalmaz meg, de azok megvalósítását nehéz akadályokon át is kemény munkával, elszánt kitartással kész és képes keresztülvinni. Odaadása, hite, és meggyőződése szerinti értékekhez elszánt kötelessége és munkabírása nagyszerű eredmények elérésére tette őt képessé. 43 évvel ezelőtt augusztus 20-án esküvel fogadta, hogy az országot és a magyar embereket egész életében szolgálja; a Kormány számára elsődleges fontosságú az ország, az emberek biztonsága, amit csak erős hittel, erős akarattal lehet megvalósítani.” – hangzott el a laudációban.
„Magyarország legjobb, legaktívabb honvédség és társadalom baráti körét működtetik, hatalmas munkát végzett a fiatalok honvédelmi nevelésében, és óriási értéket hozott létre a pákozdi Katonai Emlékparkkal, ahol végiggondolhatjuk mindazt, hogy mit tettek a hősi, bátor szellemben élő katonák és polgári személyek ezért az országért: szükségünk van olyan emberekre, akik ezt felkarolják, akik ezt végzik, és akik ennek az élére állnak.” – hangsúlyozta Benkő Tibor, aki köszönetet mondott a városnak, az egyháznak és a kuratóriumnak, hogy egy katonát díjaznak idén az elismeréssel.
Dr. Görög István ezredes az életpályájáról bemutatott kisfilmet követően fogalmazta meg gondolatait, a megtiszteltetést és a köszönetet kifejezve: „Katona vagyok holtomig – erre utalt miniszter úr is, és én ezt valóban így is érzem. Sok tekintetben nehéz ember vagyok, igen nehéz ember vagyok. (…) De úgy érzem, hogy a feladatok elvégzésén nem spórolhatok. A munkát pedig – ahogy apósom mondta – nem dicsérni, hanem végezni kell. Ennek megfelelően mindenkitől, magamtól és környezetemtől is megköveteltem. Közös erővel végeztük el, amit közösen el kellett végezni.”
Azt mondta, a díj nem egy végállomás jelzése számára: amíg igény van a munkájára, folytatni szeretné. Az elmúlt évtizedek alatt sok olyan emberrel dolgozott, akik ma már nem vehettek részt az ünnepségem, és akik közül többen a koronavírus-járvány áldozatai lettek: beszéde végén a díj jelentős részét a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért javára ajánlotta fel.
Az eseményen közreműködött a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar, Ruff Tamás vezényletével.
Az ünnepségen részt vett Sándor Zsolt vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Fehérvár alpolgármesterei, Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Vargha Tamás, Törő Gábor és Tessely Zoltán országgyűlési képviselők, dr. Simon László, kormánymegbízott, megyei és városi képviselők, továbbá a díj és az alapítvány alapítója, Dr. Gógl Árpád, valamint korábbi kitüntetettek és az alapítványi kuratórium tagjai is.
A Szent István Emlékérem és Díj korábbi díjazottjai:
2004 – Sobor Antal író, 2005 – Dr. Fitz Jenő régész 2006 – Dosztál Béla ’56-os forradalmár, 2007 – Dr. Martyn Gizella orvos, Sulyok János Ignác ciszterci szerzetes, 2008 – Tóth Mihály professzor, 2009 – Ciszterci Szent István Gimnázium Székesfehérvár, 2010 – dr. Szabó Lajosné, tanítónő, 2011 – Kiss János nagyprépost, helynök, 2012 – Balsay István városunk volt vezetője, 2013 – Dr. Béres József, a Béres Zrt. elnöke, 2014 – Dr. Rónai László, idegsebész orvos, 2015 – Kiss Melitta, a Magyar Örökség és Európa Egyesület titkára, 2016 – Deresné Tanárki Mária, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója, 2017 – Dr. Benkő Ágota, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnöke, 2018 – Ribi Péter, a Fehérvár Travel Kft. ügyvezetője, 2019 – Dr. Korzenszky Richárd OSB, 2020 – Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos
Forrás: szekesfehervar.hu
Mária Anya, Mária Anyánk kötetbemutató 3. rész – augusztus 8.
Augusztus 8-án folytatódott Erdélyi Zsuzsanna tiszteltére szervezett „Mária anyánk – Mária-tisztelet a Kárpát-medencei népi kultúrában” című előadás sorozatunk, melyet a Csoóri Sándor Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával valósítottunk meg.
A Fejér Megyei Hírlap tudósítása:
A Fehérvár TV tudósítása az eseményről:
https://www.fehervartv.hu/video/index/34994?jwsource=cl
Mária Anya, Mária Anyánk kötetbemutató 2. rész – június 18
Június 18-án folytatódott Erdélyi Zsuzsanna tiszteltére szervezett „Mária anyánk – Mária-tisztelet a Kárpát-medencei népi kultúrában” című előadás sorozatunk, melyet a Csoóri Sándor Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával valósítottunk meg.
Az előadáson tanult Mária-ének:
Iancu Laura verse:
A Fejér Megyei Hírlap tudósítása az eseményről:
A rendezvény plakátja:
Mária Anya, Mária Anyánk kötetbemutató 1. rész – június 4.
Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján kezdődött el Erdélyi Zsuzsanna tiszteltére szervezett „Mária anyánk – Mária-tisztelet a Kárpát-medencei népi kultúrában” című előadás sorozatunk, melyet a Csoóri Sándor Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával valósítottunk meg.
Az esemény meghívója:
A nyitó alkalmon tanul ének:
Műsorrend:
A Fehérvár TV tudósítása:
https://www.fehervartv.hu/video/index/34478
A Fejér Megyei Hírlap tudósítása:
A Székesfehérvár.hu tudósítása az eseményről:
Benda Iván fotóművész kiállítás
Több mint hét hónap telt el azóta, amikor legutóbb személyesen találkozhattunk a Szent Korona Galériában kiállításmegnyitón. Örömmel hívogattuk tehát az érdeklődőket Benda Iván fotóművész „Élő Jeruzsálem” című tárlatának megnyitójára, és nagy örömünkre sokan el is fogadták a meghívást.
A kiállítás megnyitóján Spányi Antal megyéspüspök atya köszöntötte a megjelenteket, majd Jungbert Béla ny. nagykövet nyitotta meg azt a nagyközönség számára. A kiállítás július 23-ig tekinthető meg hétfő – péntek 10 – 17 óráig és szombaton 10 – 13 óráig. Vasárnap – ZÁRVA!
Tudósítások a megnyitóról:
Fehérvár TV:
https://www.fehervartv.hu/video/index/34420?jwsource=cl
Székesfehérvár.hu:
Hegedűs2 László
alkotóművész kiállítása
https://www.feol.hu/kultura/helyi-kultura/negyven-portre-mely-gondolatokat-ebreszt-4364176/embed/#?secret=ALO8uSTyba
Vörös Janka X NEWSERIES
Október 27-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága „Köszönjük Magyarország!” programja támogatásának köszönhetően rendezhettük meg a Vörös Janka X NEWSERIES koncertjét.
A zenekar 2013-ban alakult az ország legtehetségesebb fiatal fusion zenészeiből. A zenekar minden tagja jazz-előadóművész végzettségű, mégis –zenei nyitottságuknak köszönhetően- a jazz mellett rengeteg más műfaj is megmutatkozik dalaikban és játékukban. Zeneiségüket a jazz alapokra épülő modern hangzás határozza meg. A szokványos és meghökkentő stílusjegyek vegyítésével különleges, érdekes zenei hatást érnek el.
A Fehérvár Tv tudósítása ide kattintva tekinthető meg
Mohai Gábor előadói estje
Augusztus 25-én a díszudvarban Mohai Gábor előadóművész tolmácsolásában magyar költők alkotásaiból szerkesztett verses estet hallhattunk. Köszönjük mindazoknak, akik velünk voltak 
Hisszük, hogy velünk együtt csodálatosan érezték magukat!
Szeretettel ajánljuk volt kollégánk, Lugosi Balázs írását a város honlapján!https://www.szekesfehervar.hu/beszelgetes-mohai-gabor-radios-es-televizios-bemondoval-eloadomuvesszel
„A lángot kaptuk tőle!” – a szívjóság orvosára, Dr. Eőry Ajándokra emlékezett a meridián tornacsoport
2020. július 22. (szerda) – Dr. Eőry Ajándokra, a hagyományos kínai orvoslás magyarországi úttörőjére, a hajléktalanok orvosára emlékezett a meridián tornacsoport Székesfehérváron. Ő honosította meg hazánkban azt a fiziológiai és energetikai feltöltést eredményező módszert, melyet a fehérvári csapat tagjai évek óta alkalmaznak. Mai foglalkozásukat a tiszteletadásnak szentelték.
Július 11-én hunyt el Dr. Eőry Ajándok világhírű akupunktúrás orvos, matematikus, a hagyományos kínai orvoslás hazai úttörője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat orvosa. Szeretettel add tovább! – ebben a szellemiségben élt és dolgozott, a kutatás és az orvoslás mellett foglalkozott hajléktalanokkal és babamentő programot is indított.
Több mint 20 éve indította el Magyarországon a hosszú életet és egészséges életminőséget kínáló meridián tornát, ő volt az öngyógyító módszer legfőbb európai képviselője. Székesfehérváron több meridián tornacsoport működik, az egyik 2013 szeptembere óta Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban rendszeresen tart foglalkozásokat Takácsné Pósta Erzsébet vezetésével, aki Dr. Eőry Ajándok iránymutatásai alapján tanulta meg az energetizáló, gyógyító technikát. A tagok zömében idősebb hölgyek, akik számára a testmozgás jótékony hatásán kívül a közösség élményét is adják a találkozások.
Fiataloknak megelőzésre, középkorúaknak szinten tartásra, az időseknek rehabilitációra szolgál a meridián torna. Székesfehérváron összetartó baráti közösségek alakultak ki a közös időtöltés kapcsán, többen együtt járnak túrákra, nordic walkingra, táncra. Az idősek azért szeretnek ide járni, mert a jótékony energiák összeadódnak – hangsúlyozta Takácsné Pósta Erzsébet. A csoport rövid megemlékezéssel kezdte a szerdai foglalkozást, gyertyát is gyújtottak Dr. Eőry Ajándok tiszteletére, hogy kifejezzék: „A lángot kaptuk tőle!”
Önkormányzati Kommunikációs Központ
(Szöveges tudósítás: Havasi Tímea, fotó: Simon Erika)
Demencia Információs Órák (DIÓ) júliusi előadása
A Katolikus Szeretetszolgálat szervezésében július 9-én került megrendezésre a Demencia Információ Órák (DIÓ) soronkövetkező alkalma.
A sorozat júliusi előadásának témája: „Prehospitális állapotok (pl. kiszáradás, félrenyelés, elesés, magas láz….)”
A sorozat következő előadása augusztus 13-án 16 órakor kerül megrendezésre. Témája: „Az egészséges táplálkozás idős korban”
Demencia Információs Órák (DIÓ)
Az INDA program 2019 októberétől egyedülálló újításként először ingyenes képzést tart hat városban, a demenciával élők hozzátartozói részére, Demencia Információs Órák (DIÓ) néven.
A projekt alapüzenete: VAN SEGÍTSÉG! Közvetlen célcsoportjai mindazok, akik otthonukban ápolnak demenciával élő családtagot. A 12 alkalmas, egy éven át rendszeresen tartó képzés során, kidolgozott tematika alapján, könnyen érhető nyelvezettel és praktikus magyarázatokkal szakemberek nyújtanak támogatást akár több száz érintett családnak. A tudás, megismerés széleskörű terjesztésén túl célunk, az informális demencia gondozást jellemző bezárkózás okainak felszámolása, és egyúttal az is, hogy a gondozó családokat olyan ismeretekhez juttassuk, amelyek a mindennapok szintjén nyújtanak professzionális gyakorlati segítséget számukra.
A DIÓ elindítását az egységes tematika közel egy éves fejlesztő munkája, valamint a célcsoport irányába tett professzionális és lokalizált feltáró kutatás előzte meg, a szándékoltan eltérő településtípusok különbözőségeinek figyelembevételével. A program innovációs előzményének tekintetők azok az rendezvények, amelyek többsége az elmúlt esztendőkben Alzheimer Cafe néven folytatta munkáját. A
DIÓ innovatív jellegét igazolja, hogy Magyarországon soha nem került még sor arra, hogy egységes tematika mellett, 12 hónapon keresztül, szakemberek irányítása mellett szerezhessenek ismereteket a demencia gondozási feladataiban közvetlenül érintett családtagok. Az élethelyzetekre való adekvát reakciók elsajátítása mellett a prevenciós technikák alkalmazása kerül a képzés középpontjába.
Minden alkalommal a tanulást támogató segédanyagokat és a mindennapi gondozási munkát segítő eszközöket kapnak a résztvevők. A DIÓ fő értéke, hogy adaptálható lesz, így 2020-tól, megfelelő szakemberek közreműködésével az ország bármely településén elérhetővé válhat.
Gyóni Gézára emlékeztünk
„Véres harcok verték fel hírét, de csak a béke katonája volt” – olvasható a felirat Gyóni Géza szobrának talapzatán.
A 33. születésnapján Krasznojarszkban elhunyt költőre emlékeztünk a díszudvarunkban álló szobránál születésének 136., halálának 103. évfordulóján.
A feol.hu tudósítása:
https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-haboru-koltojere-emlekeztek-fehervaron-4103846/
A Fehérvár Tv tudósítása:
https://www.fehervartv.hu/video/index/31639
Újra együtt!
Június 23-án a vírushelyzet miatt kényszerszünet után először nyithattuk meg kapuinkat a nagyközönség előtt. Mindannyian nagyon vártuk már ezt a napot 🙂
A Hungarikum együttes készülő új lemezéről hallhattunk dalokat a kiváló művészektől.
A Fehérvár Tv tudósítása:
https://www.fehervartv.hu/video/index/31614
Csókay András és Skrabski Fruzsina könyvbemutatója
Miért szeretek tanítvány lenni?
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve a Székesfehérvári Egyházmegye szervezésében új sorozat indult útjára március 3-án, melynek során Székesfehérvár plébánosai tartanak előadást. Első alkalommal Dózsa István Székesfehérvár-belvárosi plébános „Miért szeretek tanítvány lenni?” címmel tartott előadást hatalmas érdeklődés mellett.
„Hullott a könnyünk, annyit nevettünk”
Berecz András Kossuth-díjas mesemondó és énekmondót láthattuk újra vendégül intézményünkben. A tömött széksorok jelezték, a fehérváriak ezúttal is nagyon várták már felnőtteknek szóló meséit. Öröm volt őt hallgatni és öröm volt látni a közönség reakcióit.
Többen kérdezték tőlünk az esti program után, hogy ugye lesz folytatása? Ígérjük, lesz!
A Székesfehérvár.hu tudósítása:
https://www.szekesfehervar.hu/a-mese-maga-az-ember-sokan-vettek-reszt-berecz-andras-kossuth-dijas-mesemondo-estjen
Megnyílt Szekeres Erzsébet „Lélekmadár” című kiállítása
Február 25-én megnyílt Szekeres Erzsébet Magyar Örökség-, Pro Cultura Christiana-díjas textilművész, Gödöllő Város Díszpolgára “Lélekmadár – Tisztelet Kallós Zoltán emlékének” című kiállítása.
Nagy örömünkre zsúfolásig megtelt a Szent Korona Galéria a megnyitón, amely Maczkó Mária Magyar Örökség-díjas és Príma-díjas népdalénekes csodálatos énekhangjával kezdődött. Jakubek Tiborné, intézményünk igazgatója üdvözlő gondolatai után a kiállító művészt Spányi Antal megyéspüspök köszöntötte, a kiállítást Kovács Gergelyné kultúrtörténész nyitotta meg. A kiállító művész megható szavakkal vallott Kallós Zoltánról, aki nagy hatással volt művészetére.
A kiállítás megnyitón nagy örömünkre jelen volt és rövid köszöntőt mondott Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke.
A Székesfehérvár.hu tudósítása:
A Fehérvár TV tudósítása:
https://www.fehervartv.hu/video/index/30212?jwsource=cl
A Fejér Megyei Hírlap tudósítása:
Az Egyházmegyei Studió tudósítása:
https://szfvar.katolikus.hu/hirek/a-lelekmadar-kiallitas-megnyitasa-20200215-beszamolo
„Mid van, amit nem kaptál?”
Február 11-én Mihályi Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés apátság perjele tartott előadást fenti címmel a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban a Házasság Hete keretében.
Néhány nap híján két esztendeje, hogy a konventkáptalan a Tihanyi Bencés apátság perjelévé választotta Mihályi Jeromost. A fiatal elöljáró első alkalommal tartott előadást intézményünkben.
A Székesfehérvár.hu tudósítását az alábbi linkre kattintva olvashatja:
A Székesfehérvári Egyházmegyei Studió tudósítása:
„Jóslás a te idődről”
Február 5-én a Csoóri Sándor Társaság és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház közös szervezésében került megrendezésre a „Jóslás a te idődről” című est, amellyel a 90 évvel ezelőtt született Csoóri Sándor emléke előtt tisztelegtünk.
A Székesfehérvár.hu tudósítása:
A Feol.hu beszámolója:
Isten valóságosan adja önmagát
Hodász András atya, plébániai kormányzó a Budapest –Angyalföld Szent Mihály plébánián, egyetemi lelkész, a 777.hu népszerű bloggere, a „Praliné a léleknek” című könyv írója tartott előadást január 29-én intézményünk szervezésében. Az ismert és népszerű pap előadását nagy érdeklődés kísérte, zsúfolásig megtelt a Szent Imre terem.
A Székesfehérvár.hu tudósítását az alábbi linkre kattintva olvashatják:
Hangverseny világhírű művészekkel
Január 23-án folytatódott a 2019 végén megkezdett koncertsorozatunk, melyben világhírű előadókat láthattunk vendégül. Falvai Sándor zongoraművész, Onczay Csaba csellóművész és Szabadi Vilmos hegedűművész varázsolta el hangszeres játékával a zeneszerető közönséget.
A Fehérvár TV tudósítása itt nézhető vissza:
http:// https://www.fehervartv.hu/video/index/29970?jwsource=cl
Csoóri életművéhez méltó volt ez az est
A Fejér Megyei Hírlap tudósítása:
A zámolyi származású, 2016-ban elhunyt Csoóri Sándor műveihez kapcsolódó kulturális estet rendeztek Székesfehérváron.
Az intézményi hátteret biztosító Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban került sor a néhány hónapja alakult Csoóri Sándor Társaság következő programjára. A Harangok zúgnak bennem című est telt ház előtt kezdődhetett el, nagyon sokan érdeklődtek a költő életművéből összeállított zenés műsor iránt.
A társaság elnöke, Bakonyi István irodalomtörténész köszöntője után Csoóri Sándor pályáját, költészetének jelentőségét méltatta. Ezután a vendég előadó, Császár Angela Jászai Mari-díjas érdemes művész adott elő verseket, valamint prózai írásokat.
Az irodalmi blokkok közé illeszkedtek be a Comenius Vegyeskar által énekelt művek, amelyeket a karnagy, Lovrek Károly ismertetett is.
Elhangzott például a Sík Sándor Te Deum című versére, illetve a Weöres Sándor Öregek című költeményére írt kompozíció, de a lírai változatokat szintén hallhatta a közönség, amely vastapssal jutalmazta a műsort.
A társaság a közeljövőben emlékülést szervez Csoóri, valamint a szintén zámolyi származású Csanádi Imre költő, író tiszteletére.
Jób lázadása – a teljeskörűen felújított film bemutatója
A Fehérvár TV tudósítása:
https://www.fehervartv.hu/video/index/29837?jwsource=cl
Ég és föld között
A Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával megvalósuló, a Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása elnevezésű program keretében, „Ég és föld között” címmel kiállítás nyílt Székesfehérváron a határon túli magyar művészek alkotásaiból. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház által szervezett tárlaton olyan kortárs, keresztény témájú alkotások kaptak helyet, amelyek az ősi magyar díszítőművészet néprajzi motívumkincséből merítve és napjaink igényeivel ötvözve a magyar hagyományokat és népszokásokat követik. A KÁMME Alapítvány „Ég és föld között” kiállítási pályázatára képző-, ipar-, és fotóművészeti alkotások is készültek.
„Ez egy olyan vándorkiállítás, amiért nagyon hálásak lehetünk Józsa Judit kerámiaszobrásznak, a Magyar Kultúra Lovagjának, hogy fontosnak tartotta, a tárlat első állomása Székesfehérváron, a Szent Korona Galériában legyen.” – emelte ki köszöntőjében Jakubek Tiborné, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatója, aki külön köszöntötte a Dr. Bába Szilviát, a Duna Palota Nonprofit Kft. művészeti és operatív igazgatóját, a Józsa Judit Művészeti Alapítvány Kuratóriumának tagját, a KÁMME „Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása” c. projekt kuratóriumának tagját Molnár János grafikus- és festőművészt, valamint Matolcsy János projektmanagert. Mint elmondta: a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány (KÁMME) céljai és feladatvállalásai kapcsán központi gondolatnak tekinti a Kárpát-medence keresztény értékeinek megőrzését, bemutatását, a magyar nemzeti egység elősegítését. A társadalmi és kulturális szerepvállalás révén az értékmentő és értékteremtő feladatellátást, a Kárpát-medencei keresztény alkotóművészek támogatását a keresztény magyar kultúra új, maradandó értékeinek létrehozása érdekében.
A kiállítást megnyitó Spányi Antal megyés püspök beszédében hangsúlyozta: – „Sokszor, már szinte unalomig beszélünk arról, mennyi válság van a világban. Aggódunk, kétségbeesünk a világ sorsa miatt. … Valami mintha megroppant volna, mintha fölbomlott volna. Hol van a harmónia? Hol van a szép, hol van a békesség, hol marad mindebből az az Isten, aki minden szépnek, jónak, minden igaznak az alkotója? – Ezért olyan fontos, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége megalapította a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítványt melynek céljai, feladatvállalásai közt kiemelt témaként szerepel a Kárpát-medence keresztény értékeinek megőrzése és bemutatása. A világunk olyan lett, hogy ezeket az alapvető értékeket, amelyek ezer évig megtartottak bennünket – és ha megőrizzük, megtartanak bennünket tovább is, – szükséges most őrizni, bemutatni.
„A világ tud profanizálni, tudja a mindennapokat, az életet deszakralizálni, de nem tud helyette igazi értéket felmutatni.” – fogalmazott a főpásztor, majd hozzátette. Örömmel látjuk, hogy Alapítványnak célja a magyar nemzeti egység előmozdítása is. Nekünk fontos, hogy ápoljuk és őrizzük azokat a gyökereket, amelyekből őseink is táplálkoztak és amelyekből nekünk is élnünk kell, és amelyet úgy kell nekünk megőriznünk, hogy az utánunk következő nemzedékek is ebből éljenek.” – hangsúlyozta beszédében a megyés püspök. Végül azt kívánta: „leljük örömünket ebben a kiállításban, vigyük el ezt az örömöt és tegyünk tanúságot keresztény gyökereink életet megtartó, megújító és örömet adó erejéről.”
Az alkotókat Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a Magyar Kultúra Lovagja méltatta. A művésznő elmondta: „Mi Kárpát-medencei magyarok történelmünk során sok mindent túléltünk és megéltünk. Napjainkban megélhetjük végre azt is, hogy a magyar a magyarral újra testvér lehet, a trianoni határok ellenére elszakadt testvéreink újra magyar állampolgárok lehetnek. … A művésznő felhívta az alkotóművészek figyelmét arra, példát tudjanak mutatni szerte Európában és a nagyvilágban mennyire fontos, hogy valóságos értékeinket ne torz és ránk erőltetett tükrökön érzékeljük, hanem az önismeret tükrében ismerjük meg azokat – a hibáinkkal együtt –, hogy megtudhassuk, milyenek is vagyunk valójában, hol a helyünk a népek sorában és versenyében; mennyit is nyomunk a lelkiismeret, a haza, az emberiség és a Jóisten mérlegén. Kiemelte, hogy a mai időkben, amikor azt tapasztaljuk, hogy szerte Európában a nemzeti értékek, az egészséges erkölcs és a keresztény kultúra és hit eltörlésén oly sokan fáradoznak, akkor mi magyarok, itt az anyaországban, a „hegytetőre épített városban”, és a határon innen és túl, egy nép és egy nemzet vagyunk, testvérek vagyunk, és igazi példamutatásra törekszünk. Erre kaptak lehetőséget a jelenlévő, sikeresen pályázó művészek a „Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása” c. projekt keretében. „A Kegyelem című alkotás középpontjában megteremtette Isten az embert, a maga képmására, ki-ki magára ismerhet a középpontban elrejtett tükörben, de ez azt is feltételezi, hogy ki-ki meglátja magában az őt feltétel nélkül szerető Istent is.” – emelte ki többek között a kiállított kerámiatálról a korondi Józsa Ildikó alkotásáról, Józsa Judit kerámiaszobrász.
Az Ég és Föld tárlatra minden 18. életévét betöltött, határon túli magyar amatőr és hivatásos képző-, ipar- és népművész, népi iparművész pályázhatott a kiállítás keresztény tematikájának megfelelő művek beküldésével. A kiválasztott művekből megrendezett kiállítás 2020. január és május között Székesfehérváron, Budapesten, Pécsen, Debrecenben és Nyíregyházán kerül bemutatásra. A fehérvári tárlat 2020. január 30-ig tekinthető meg.
Berta Kata
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat „Horvát nyelvtan és nyelvjárások” című sorozata
A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat „Horvát nyelvtan és nyelvjárások” című projektre a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által kiírt NEMZ-KUL-19 kódszámú, „Nemzetiségi kulturális kezdeményezések 2019. évi költségvetési támogatása” elnevezésű pályázaton 250.000 Ft támogatást nyert. A tíz részes előadássorozatban remek előadások hangzottak el.
A sorozatot egy magyar költő igen találó gondolataival zárták:
„A nyelv csak élve tündököl
balga ki gyilkosként rátör
a nyelv helyén hiány marad
s nem lesz a rabló gazdagabb.”
A sorozat plakátjait itt tekinthetik meg.
Kötés-horgolás a Gyerekosztály részére
„Vidám hangulatban telt az első közös kötés-horgolás, amelyet a Fejér Megyei Szent György Oktató Kórház Koraszülött, Csecsemő és Gyermek Osztályának beteg gyermekei részére szerveztek. A résztvevők, támogatók pamut és akril fonalakkal, kézi munkával támogatták a gyerekeket, hogy minél több polip, amigurumi figura, karácsonyi dekoráció és baba takaró készüljön részükre. A gyerekek a figurákat haza is vihetik, így segítve mielőbbi gyógyulásukat. A dekorációkkal, baba takarókkal barátságosabbá és melegebbé varázsolták a betegszobákat. A helyszínen fonalakkal is lehetett támogatni a kezdeményezést, amelyet otthonról hoztak vagy a helyszínen vásároltak. Támogatónk a Szent István Művelődési Ház biztosította a helyszínt és fonalakkal is segítette a kezdeményezést. A rendezvény szervezője Kovácsné H. Betti és a Furfangos Kezek Klubja volt. A közös kötés- horgolást a továbbiakban negyedévente tervezzük megrendezni bővített palettával a kézművesség területén.”
Zongora-ünnep
Örömmel jelenthetjük be, hogy kivételes kultúrkincsként számon tartott Ehrbar zongoránk felújítása befejeződött. A háromszoros Kossuth-díjas, világhírű Fischer Annie egykori gyakorlózongorája Müller György zongorakészítő mester szaktudásának hála még sokáig szolgálhatja Székesfehérvár zeneszerető közönségét.
Müller Györgyről érdemes tudni, hogy családi cégüket dédapja alapította 1880-ban, mely azóta is folyamatosan működik.
Az értő kezű mesteren kívül elsősorban fenntartónknak, a Székesfehérvári Egyházmegyének, és püspökének, Spányi Antalnak tartozunk köszönettel. Püspök atya ismerve a hangszer eszmei értékét, azonnal élére állt felújítási elképzelésünknek és azt anyagilag is támogatta.
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház a Belváros szívében található, így Székesfehérvár kulturális vérkeringésének szerves része. Dr. Cser-Palkovics András polgármester úr is fontosnak tartotta, hogy Székesfehérvár városa is hozzájáruljon a hangversenyzongoránk felújításának költségeihez. Köszönjük Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatását!
A több mint 140 éves hangszer ismét régi fényében tündökölve központi szerepet tölthet be novemberben induló hangversenysorozatunkban.
Az avató koncertre – amely egyben a hangversenysorozat nyitó eseménye is november 10-én, vasárnap került sor, amikor Sayaka Kubota zongoraművész és Vajda Barnabás hegedűművész művészi játékában gyönyörködhetett a zeneértő közönség.
Sayaka Kubota művésznő 2018-ban nagylelkű felajánlást tett intézményüknek, amikor felajánlotta nekünk zongoráját. Ehrbar zongoránk felújítása alatt az ő által ajándékozott hangszer szolgált a Szent István teremben. Ezentúl pedig a Koch&Korselt zongora az idén megújult Szent Imre teremben gyönyörködteti a zeneszerető közönséget.
Az Egyházmegyei Stúdió tudósítása az ünnepi eseményről:
„Életünk két ismeretlen kalandja: a születés és a halál
Életünk két ismeretlen kalandja: a születés és ha halál – Az elsőről a biológia tud valamit, a másodikat a hit sejti” címmel tartott előadást november 4-én intézményünk szervezésében Dr. Tulassay Tivadar emeritus professzor, gyermekgyógyász, nefrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A Fejér Megyei Hírlap interjúja professzor úrral:
Az Egyházmegyei Stúdió tudósítása:
http://szfvar.katolikus.hu/hirek/dr–tulassay-tivadar-eloadasa-20191104-beszamolo
A boldogság és a hit a lélekgyógyász szemével
Folytatódott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való lelki felkészülés intézményünkben. Prof. Dr. Tringer László pszichiáter, pszichológus, emeritus professzor „A boldogság és a hit a lélekgyógyász szemével” című előadásával.
A Fehérvár TV beszámolója:
https://www.fehervartv.hu/video/index/28836
Professzor úr 1992-ben, a Vigíliában megjelent cikkét ide kattintva olvashatja el.
Megalakult Székesfehérváron a Csoóri Sándor Társaság
2019.09.17. — Alakuló közgyűlését tartotta csütörtökön a Csoóri Sándor Társaság a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az eseményen részt vett a költő özvegye, dr. Balogh Júlia is, aki köszönetét fejezte ki az alapítóknak az elhunyt költő nevében is. Az alakuló ülést követően az In memoriam Csoóri Sándor című kötetet mutatták be, amely a költő életművét bemutató monográfiát tartalmazza, több mint 50 szerző írásával.
A költő halálának harmadik évfordulóján Székesfehérváron alakult meg a Csoóri Sándor Társaság a Zámolyon született költő emlékére, aki életében a nemzet lelkiismerete volt.
Az 2016-ban elhunyt Csoóri Sándor irodalmi munkássága mellett közéleti tevékenységéről is ismert, a népi-nemzeti ellenzék vezetőjeként a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, később elnökségi tagja volt. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását is.
Az alakuló ülés előtt Spányi Antal püspök Görömbei András irodalomtörténész szavait idézve kiemelte, hogy „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.” A megyés püspök szólt arról is, hogy Csoóri különös tekintettel volt a vidéki emberek sorsa iránt, figyelte ezeknek az embereknek az életét. Hozzátette, hogy Csoóri Sándor írásaiban sokszor nyilvánvalóvá válik, hogy érezte ezeknek az embereknek az értékét, akiket a nemzet fontos részének tekintett. Spányi Antal püspök szólt arról is, hogy Csoórit nem lehetett elhallgattatni, és következetesen készítette elő a rendszerváltást.
Az eseményen részt vett Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András is, aki megtisztelőnek nevezte Fehérvár számára, hogy itt alakul meg a Csoóri Sándor Társaság. „Székesfehérvár történelme során nagy alakokat tudhatott polgáraként, vagy vendégeként, és igyekszik megbecsülni ezeket a személyiségeket, tudva, hogy a nemzet tőlük lesz nemzet, és a nemzet tartozik nekik haláluk után is, mert ők haláluk után is üzennek nekünk, magyarságot, hazaszeretetet, és azt, hogy nem lehet olyan nehéz időszak, ami okot adhat nekünk arra, hogy ezeket az alapvető értékeket elfelejtsük” — fogalmazott Cser-Palkovics András.
Az alakuló ülés előtt a költő özvegye, dr. Balogh Júlia is köszöntötte a résztvevőket, aki szerint férje — Einsteinhez hasonlóan — úgy gondolta, hogy sok esetben a képzelet akár fontosabb is lehet a tudásnál, mert a tudásnak korlátai vannak, a képzelet viszont képes az egész világot körülölelni. Dr. Balogh Júlia köszönetet mondott a Csoóri Társaság megalapításáért, hiszen — mint mondta — férje ezer szállal kötődött szülőföldjéhez, Fejér megyéhez.
Dr. Bakonyi István irodalomtörténész a szervezők nevében szólt a közgyűlés résztvevőihez. A Csoóri Sándorral közösen megélt programokból az 1984-es Tiszatáj-estet idézte fel, a Szent István Teremben ünnepelt, köszöntött születésnapokat, továbbá azokat az összejöveteleket, amelyeken tiltott vendég volt azokban az időkben Székesfehérváron. Az életmű fontossága kapcsán a Vörösmarty Társaság által kiadott köteteket említette példaként, amelyek jelzik, hogy a város irodalmárai igyekeztek fenntartani a művek közvetítésének folytonosságát.
Az alakuló ülésen a társaság elnökévé Bakonyi István irodalomtörténészt választották, az alelnökök L. Simon László, Bence Lajos, Sebők Melinda, Sebő Ferenc, az általános alelnök Vakler Anna, a titkári munkát pedig Jakubek Tiborné látja el. A Csoóri Sándor Társaság alakuló ülése után mutatták be az In memoriam Csoóri Sándor című kötetet a Nap Kiadó gondozásában.
Berta Kata
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
Kortárs Művészeti Gyűjtemény eseménye
2019. szeptember 14-én a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs
Művészeti Gyűjteményének 9. rendezvényére került sor. Az Ars Sacra
Fesztivál keretében megrendezett kiállításon Csurka Eszter
Munkácsy-díjas festőművész alkotásait láthattuk.
Spányi Antal
megyés püspök köszöntőjében idézett Az ember tragédiájából. „Be van
fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” Madách itt a
teremtett világot egy géphez hasonlítja. Csurka Eszter művészetének is a
mozgás a témája, amit egyéni eszközvilágával próbál kifejezni.
A
zenei bejátszásokkal színesített programban Lábodi Ádám, a helyi
színház kitűnő művésze olvasott fel egy részletet Leonardo da Vinci: A
festészetről című írásából. Érdekes volt hallgatni az 500 éve elhunyt
zseni leírását arról, „Hogyan kell egy ütközetet ábrázolni”.
Végül
Rockenbauer Zoltán művészettörténész, Csurka Eszter művészetének
avatott ismerője, szellemes és közvetlen hangon elemezte művészetét.
„Időben és térben létezünk. A teret kitapintjuk, felmérjük – az időt
megéljük. Az időnek csak az Isten parancsol. Csurka Eszter művészete nem
szakrális a szó eredeti értelmében, de transzcendentális.„
Bartók
Béla két zongorára írt műve, a Perpetuum Mobile, (a mozgás örök)
elhangzása után a szép számú közönség megtekintette a kiállítást.
XIV. Egyházmegyei Látónap
2019.09.07. – Michael White és Tom Corcoran „Újraépítve” című
kötetének magyar nyelvű kiadása volt a témája idén a Székesfehérvári
Egyházmegye Látónap elnevezésű találkozójának. Ugrits Tamás pasztorális
helynök azokat a híveket és papokat hívta a konferenciára, akik a könyv
tartalmának ismeretében szeretnének tenni egyházukért, plébániájukért.
Meghívást kaptak mindazok, akik szívükön viselik egyházközségük sorsát,
és akiknek fontos az is, hogy mi lesz az egyházunkat elhagyókkal, az
„elvesztettekkel.”
Spányi Antal püspök a nyitószentmisében arról
beszélt, nem mindegy, hogy a hívő emberek miként tekintenek az
Egyházra. A főpásztor az apostolok és a szentek példáján keresztül
hangsúlyozta: aki az Egyházat szereti, Jézust szereti. Az Egyház,
Krisztus Egyháza, és mi rajta keresztül kerülhetünk közel az Úrhoz. A
világnak égető szüksége van Jézus evangéliumára, mert Ő az Egyház révén
folytatja küldetését. Az Egyház a feltámadt Krisztus Titokzatos Teste.
Ami látható ebből, az a gyenge tag, de a láthatatlan örök Isten teszi
erőssé a múlandó, az erőtlen tagot is. „Aki úgy gondolkodik, hogy az
Egyház túlságosan is bűnös, túlzottan emberi, és elfelejtette a jézusi
normákat, aki válogat és elutasít, aki az Egyház tanítására hivatkozva
egyeseket elfogad, másokat kizár, vagy éppen a vezetőit teszi sajátos
mérlegére, az nem fog találkozni Jézussal, aki az Atya hozzánk küldött
Fia. Mi az egyházat azért kell, hogy szeressük, mert az egyházon
keresztül jutunk el Jézus Krisztushoz. Az apostolok, az első század
vértanúi is megértették ezt, nekünk is meg kell értenünk.” A főpásztor
végül Szent Ferenc és a nap szentjei, a kassai vértanúk példáján
keresztül hangsúlyozta, nem kövekből, hanem a lelkekből kell felépíteni
az Egyház templomát. Krisztus szavát kell meghallanunk, mert ránk van
bízva, mit kezdünk az Ő egyházával.
A szentmise után a Látónapra
érkező hívek, lelkipásztori munkatársak, hitoktatók, pedagógusok a Szent
István Hitoktatási és Művelődési Házban Ugrits Tamás vezetésével
folytatták a lelki napot. Az Újraépítve nagysikerű lelkipásztori könyv
első fejezeteit gondolták át közösen, csoportokban megbeszélve. „Egy élő
kövekből épült egyházat csak mi magunk tudunk újraépíteni” – kezdte
beszédét a pasztorális helynök. „Ezen a találkozón egymást segítve,
egymást meghallgatva, egymás hitén is épülve kezdjük el áttekinteni az
egyházmegye plébániáinak jelenét, és elindítjuk a közös gondolkodást a
jövőről. Amilyen úton elindulunk, az az Egyház útja, és nem külön út” –
hangsúlyozta Tamás atya.
A résztvevők három témát dolgoztak fel
közösen. Az Újraépítve könyvből vett bevezető gondolatok után együtt
keresték a hasonlóságokat és különbözőségeket, a kiadványban szereplő
plébánia élete és saját egyházközségük mindennapjai és ünnepnapjai
között. Áttekintették a jelenlegi állapotokat, megvizsgálták a korábbi
próbálkozásokat a megújulásra, – a sikereket és kudarcokat egyaránt – és
megfogalmazták, hogy kik között, kikkel, kiknek építhetnék újra a
plébániát, számba véve az egyházközségben az ún. Fogyasztókat, a
Tanítványokat, az Elvesz(t)etteket.
„Mindennek az alapja a belső
megújulás, a saját megtérésünk”– mondta Tamás atya a Látónap
zárszavában. „A plébániát csak felülről lehet újjáépíteni, abban az
értelemben, hogy Krisztus az, akit meg kell hallgatnunk, akit komolyan
kell vennünk, és szívünkbe kell fogadnunk, hogy ez a törekvés
elinduljon, és eredményt érjen el.”
Az újraépítés útja folytatódik, a következő találkozót november 30-án tartják a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
Berta Kata
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
Egy „vízparti” szerelemről – Petrőczi Éva regényének fontos részét képezi a dédszülők levelezése
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be a minap Petrőczi Éva új regényét.
A József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész és publicista viszonylag gyakori vendég Fehérváron. Ezúttal ismét Bakonyi István irodalomtörténész meghívására járt nálunk, bemutatva legfrissebb regényét, amely az Ida és Gyula – Dédszüleim története címet kapta, s a fő szál benne dédszüleinek kapcsolata. A regény azonban nem csupán egy szép szerelem és egy kitartó, jó házasság története, hanem azt is megmutatja, mennyire elfogadóak tudtak lenni különböző felekezetű családok, s a 19–20. század történelmébe is betekintést nyerhetünk, egészen 1941- ig. Petrőczi Éva hosszú ideje készült a könyv megírására, mert régóta publikál olyan verseket, kisprózákat, amelyek déd- és nagyszüleihez kötődnek. Továbbá kultúr- és művészettörténeti cikkek hosszú sorában foglalkozott a református és evangélikus mellett a zsidó és a katolikus felekezet kultúrájával.
A 19–20. század történelmébe is betekintést nyerhetünk
A dédanya, Seifmann Ida ugyanis tehetős szegedi zsidó család gyermeke volt, a dédapa, Vaniss Gyula pedig katolikus köznemesi családba született. Az 1879-es, a várost éppen 140 éve pusztító nagy szegedi árvíz idején találkoztak egymással, mesébe illően romantikus módon. Egész életük, közösen megélt ötven évük „vízparti történet”, hiszen az ifjúkori szegedi mentő munka után Vaniss Gyula évtizedeken keresztül a Körösök vidékének ár- és belvízvédelméért küzdött igazgató főmérnökként. A regény fontos részét képezi a dédszülők levelezése egyetlen leányukkal, Margittal, az írónő nagymamájával. Petrőczi Éva szakaszosan fedezte föl a leveleket, időről időre jutott el hozzá egy-egy újabb nyalábnyi ezekből a magán- és kortörténet dokumentumokból. Édesanyja hagyatékából húsz levél származott, kapott hozzá még tízet, így összesen harminc került be a kötetbe. Ezen túl, a szerző sokat kutatott a hiteles korrajz érdekében, használt például német nyelvű első világháborús katonai adattárat, s online anyagok tömegében kutakodott, valamint maga is sokat levelezett, Szeged, Arad és Gyoma városokkal.
A személyes téma és annak feldolgozása láthatóan újra és újra megindítja Petrőczi Évát, aki így vallott: – Számomra már gyermekként mérhetetlen erőt, fantáziát, tartást és örömet adott mindaz, amit Idáról és Gyuláról, vagyis dédapáról és dédikéről hallottam. Továbbá, ahogyan a nagyszüleim engem, valamint elárvult anyámat és fiatal orvos keresztapámat óvtak az 1950- es években. Így aztán, a könyvben az ő történetük is benne van, sőt édesanyám egy fiatalkori, Tiszatájban megjelent verspublikációja is belekerült. Ida és Gyula megismerkedésére visszatérve: az árvíz idején Budapestről sok egyetemista indult meg, hogy segítsenek a szegedieknek, elsősorban az életmentésben. Köztük volt a fiatal, nagyon fehér bőrű, kék szemű Vaniss Gyula is, akit éppen a kevés megmaradt ház egyikébe, Seifmannékhoz fogadtak be. Ajtót pedig éppen a későbbi dédanya, Ida (ekkor még: Nanett) nyitott neki… Innen indult a valóságos és kitartó szerelem. A párnak azonban több megpróbáltatáson kellett keresztülmennie: egyrészt hat évig tartott, mire Gyula megteremtette az anyagi alapokat ahhoz, hogy házasságot kössenek (a Seifmann családtól ugyanis nem fogadott el anyagi segítséget). Ezután tizenegy évet kellett várniuk, mire megszületett gyermekük, Vaniss Margit. Ez idő alatt a pár kapcsolatának harmóniájához az is hozzájárult, hogy a Seifmann és a Vaniss család között – különböző felekezetük ellenére – mély és szeretetteljes volt a viszony. Petrőczi Éva a könyvet egy édesanyjától származó versrészlet mellett nagyanyja kézzel másolt szakácskönyvéből vett receptekkel fejezte be. Így az olvasó Gyoma és környéke jellegzetes ételeivel is megismerkedhet. A Versekben bújdosó évtizedek című lírai fejezetnek köszönhetően pedig még közelebb kerülhetünk ehhez az ötven fotóval illusztrált családtörténethez.
Jubileumi gálaműsort rendeztek Székesfehérváron
Idén tíz éve, hogy Zenei Nevelésért díjakat adnak át, így rendhagyó volt a gálaműsor.
A Zenei Nevelésért Alapítványt 2007-ben hozták létre Mihályi Gyuláné Eszti néni zenepedagógus emlékére. Az alapítvány minden évben Zenei Nevelésért díjjal ismeri el az ifjúság zenei nevelésében kiemelkedő munkát végző óvodapedagógusokat, ének- és hangszeres tanárokat. Idén azonban az eddigi díjazottakat ünnepelték. Ők: Polgár Zoltánné, Lengyel Viktorné, Erőssné Schneider Katalin, Dományi Beáta, Kukucska Márta, Nyakas Istvánné, Horváthné Hartyáni Katalin, Auth Ágnes, Acsai Sándorné, Magyarné Pál Laura, Molnárné Rádl Margit, Vakler Anna, Nemes Csilla Judit, Mihály György, Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI, Csehné Pál Szilvia, Kneifelné Vass Éva, Zenede Bábszínház, Borbás Károly, Kneifel György, Szőkéné Fábián Irén, Kapásné Lévai Edit, Szabó Balázs, Veress Istvánné, Deményné Fegyó Viola, Bergerné Szőnyi Anna, Radics Éva, Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI.
Az eseményt újra a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban rendezték hétfőn. Díszvendégként Csekéné Bányai Erzsébet és Szabó Balázsné volt jelen, akiket köszöntöttek az est során. A változatos műsor közepette Brájer Éva alpolgármester és Hartyányi Judit alapítványi elnök gondolatai hangzottak el.
Fotó: Fehér Gábor
https://www.feol.hu/kultura/helyi-kultura/jubileumi-galamusort-rendeztek-szekesfehervaron-3049052/
Menny és pokol az afrikai orvosmisszióban – dr. Fodor Réka belgyógyász előadása
Május 16-án dr. Csókay András idegsebész, agykutató ajánlásával – dr. Fodor Réka belgyógyász főorvos „Mennyország és pokol az afrikai orvosmisszióban” Az esten bemutatja az ugandai, nigériai és kongói orvosmissziókat, illetőleg az „AFRÉKA” című kötetét.
Nedeczky Júlia az első magyar nő, aki 8000 méter feletti csúcsra ért
feol.hu tudósítás
„Ilyen az élet a hegyen, nem könnyű. Alszunk, kimegyünk pisilni, beragasztom az ujjaimat, megeszem egy aszalt sárgabarackot, és ezzel elmegy a nap.” Nedeczky Júlia az első magyar nő, aki 8000 méter feletti csúcsra ért. Lelki élménybeszámoló.
A sportember és pszichológus (!) eddigi csúcsairól tartott előadást kedden a Szent István Művelődési Házban; nem csak hegymászóknak. A bevezetőben leírt egy olyan ítéletnapot, amikor odafönt, a nem embernek teremtett, de ember által mégis elérhető magasságokban vihar tombol, s amikor a legmerészebb hegymászó is várakozni kényszerül, szívós türelemmel.
Kezdjük mégis az elején: Júlia hegymászónak született
– 19 éves voltam, amikor találkoztam Koncz Ákossal egy forgatáson. Mondta, hogy ő kezeli a kötéltechnikát, és hogy ő hegymászó. Ez azt jelenti, hogy járt a Himalájában és megmászott egy nyolcezres csúcsot – emlékezett Koncz Ákos szavaira Júlia, akire angyali érintésként hatottak a fiú szavai.
– Azt éreztem, hogy kinyílt egy ablak, illetve a tudatom nyílt meg a tudattalan rétegek számára. Abban a szempillanatban nekem egy olyan felismerésem volt, hogy nemcsak hegymászó akarok lenni, hanem az vagyok – mesélte eszmélését Júlia.
Már a kezdetek kezdetén a Himalájába, egy nyolcezres csúcsra vágyott, ezt persze okosabbnak vélte az első szikla- és hegymászó leckék idején titkolni a tapasztaltabbak előtt. Maga elöl azonban nem titkolta el.
elmúltával barátok, hegymászó társak maradtak Forrás: Nedeczky Júlia
– Úgy éreztem, hogy küldetésem van, hogy ezzel a hatalmas eltökéltséggel, vággyal, ezzel a nagy szerelemmel, ami bennem van és szétfeszít, nekem dolgom van – idézte fel. – Mint pszichológus, azt mondom a szülőknek és a gyerekeknek is, ha van olyan, amivel nagyon önfeledten, nagy szeretettel játszanak, dolgoznak a szabadidejükben, arra érdemes odafigyelni! A belénk elültetett vágyak, vonzódások azok, amelyekkel érdemes foglalkozni életutunk során – ajánlotta figyelmünkbe saját belső indíttatásainkat az előadó. Mindenkinek más az Everestje, meg lehet azt találni a tanulásban, a zenében, bármiben.
– Érdemes követni a belső iránytűnket, bátorsággal – húzta alá Nedeczky Júlia.
Hősünk elindult fölfelé. Magas-Tátra, Alpok, Mont Blanc, Grossglockner, Andok, de minden hegységet és csúcsot föl nem sorolhatunk.
– A magas hegyeknek az a természetük, hogy a lenti oxigénmennyiségnek például a Mont Blanc magasságában körülbelül csak a fele van meg, a Himalája vidékén már csak az egyharmada – magyarázta a hegymászó. – A vér minden testrészhez kevesebb oxigént szállít, ezért a belső szervek nem működnek jól, az agyról nem is beszélve. Az akklimatizáció folyamatának az a lényege, hogy a szervezet, amikor észleli, hogy kevés az oxigén, megrémül, és a vörösvértestek szaporább termelésébe kezd, ezzel segít önmagán – világított rá Júlia.
Az akklimatizáció során újra és újra meg kell „mutatni” az emberi testnek az oxigénszűk magasságokat, ezért szükséges egy-egy csúcstámadás előtt relatív alacsonyabb csúcsokra felkapaszkodni.
Nedeczky Júlia egy másik hegymászó, Szendrő Szabolcs gondolatait kölcsönözve fűzte tovább előadását. Ő mondta azt, hogy a hegyekben feljebb jutva egyre több réteg ruhát vesznek magukra a mászók, lelkük viszont egyre meztelenebbé válik:
– Ha valakit igazán meg akarsz ismerni, akkor vidd el a hegyre – idézte fel tanítását. – Nekem ez a valaki sokáig Erőss Zsolt volt – mondta el Júlia.
Erőss Zsolt minden idők egyik legjelentősebb magyar hegymászója volt, 2013-ban eltűnt a Himalájában. Júlia és Zsolt 1996-ban ismerkedtek össze, szerelem is szövődött köztük, majd annak elmúltával barátok, hegymászó társak maradtak. Júlia mestereként beszélt Zsoltról. 2003-ban közös expedíción jutottak föl a Gasherbrum II 8035 méteres csúcsára. Júlia az első magyar nő, aki felmászott a világ 14 nyolcezresének egyikére.
Nedeczky Júlia ezzel összefüggésben beszélt kudarcérzetről, szükséges nehézségről, sőt szenvedésről is. És a siker megéléséről!
– A traumákkal kapcsolatban szoktuk mondani, idő kell a feldolgozásukhoz. Arról ritkábban esik szó, hogy az öröm feldolgozására is idő kell! Hogy berakosgassunk, beépítsük magunkba az átélt örömöket, hogy gazdagodni tudjunk általuk – fogalmazott.
Beszélt később – Csíkszentmihályi Mihállyal szólva – az aktív és passzív öröm közti különbségről. Az utóbbi sem akármi! Élvezet, egy jó film, zene, ami sokszor ingyen jön, megajándékoz, ám: elillan! Az aktív öröm ellenben hosszú életű, személyiségfejlődéssel jár, mert benne vannak erőfeszítéseink.
A mászótárs kellemetlen szagának elviselése, a hóvihar miatt napokon át való várakozás egy sátorban, amikor a létszükségletek kielégítése a napi feladat, a hideg, az otthoni kényelem utáni vágy leküzdése.
S bizonyára lehet más is. Kinek mi az Everestje? Hova mutat az a belső iránytű? Nedeczky Júliának volt egy fontos mondata, amelyet éppen csak megérintettünk, hát tessék, újra:
– Legyünk őszinték önmagunkkal!
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
https://www.feol.hu/hetvege/nedeczky-julia-az-elso-magyar-no-aki-8000-meter-feletti-csucsra-ert-3042593/
Szent László kora és kultusza című könyv bemutatója – beszámoló
2019. május 10-én a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent
István-termében került sor a Szent László kora és kultusza című
tanulmánykötet ünnepélyes bemutatójára.
Megkülönböztetett
tisztelettel köszöntötték Spányi Antal megyés püspököt, Dr. Török József
egyháztörténészt, Józsa Attila felvidéki ógyallai plébánost, Hirtling
István színművészt, Mikó Árpádot, a Magyar Régészeti és
Művészettörténeti Társulat alelnökét, Smohay Andrást, a Székesfehérvári
Egyházmegyei Múzeum igazgatóját, továbbá mindazokat, akik a kötet
megjelenésében fáradságos munkájukkal közreműködtek.
Spányi
Antal megyés püspök köszöntőjében kiemelte: „E vaskos könyvvel a Szent
Imre születésének 1000. és Szent István halálának 975. évfordulóját
köszöntő tanulmánykötetek után a szent királyok tiszteletéről
rendelkezésünkre álló ismereteket tudományos igénnyel feldolgozó sorozat
teljessé vált.”
Megemlékezett továbbá azokról a szerzőkről, akik
a magyar szent királyok székesfehérvári tiszteletéről szóló sorozat
befejező darabjának megjelenését nem élhették meg. A két nagyszerű
tudós: Kerny Terézia művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos
munkatársa, és Szilárdfy Zoltán atya munkája nélkül a kötetek nem
valósulhattak volna meg.
Dr. Török József egyháztörténész a
kötet szerzőit méltatta, akik Szent László lovagkirályunk személyét
számos érdekes (történelmi, művészettörténeti és kultusztörténeti)
aspektusból mutatták be. Mikó Árpádnak a könyv befejezéséhez nyújtott
önzetlen segítségét, Fákó Árpádnak a kötet igényes tipográfiáját
köszönte meg. 12 év alatt 3 könyvben több mint 1200 oldalon 90 szerző
közreműködésével sikerült összefoglalni mindazt, ami a XXI. század
elején a három magyar szent király tiszteletéről ismeretünk van.
A
kötetbemutatón a szent kultuszának elmélyítését Arany János: Szent
László című versének rendkívüli világa adta Hirtling István színművész
előadásában. A zenei aláfestést a Szent László-himnusz, a Szent
László-zsolozsma és a Szent László király életrajzának 17–18. századi
népénekek és históriák szövege és dallama adta. Közreműködött: Dr.
Medgyesi Schmikli Norbert szervezésében a Székesfehérvári Hermann László
Zeneművészeti Szakgimnázium és a Budapesti Ward Mária Zeneművészeti
Szakgimnázium népi énekes és egyházzenész növendékei, Konkoly Csenge,
Rudolf Krisztina és Szabó Ágnes vezetésével; a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék népi énekes hallgatói és tanárai;
valamint a Boldog Özséb Színtársulat (Piliscsaba) énekes tagjai.
Hangszeren játszott Varró János népzeneművész, konzervatóriumi tanár.
Török József: torokjozsef_szentlaszlo.pdf (220 kB)
Kis Emőke
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
Az Eucharisztia és a teremtés misztériuma
a
Dr. Barsi Balázs OFM, ferences szerzetes „Eucharisztia és a teremtés misztériuma” című előadásával folytatódott a felkészülés a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban április 29-én. A ferences szerzetes az általa is vallott Duns Scotus-i felfogásról beszélt, mely szerint nem a bűn hozta le Krisztust a földre. A megtestesülés a bűnbeesést, sőt a világ teremtését is megelőzte Isten tervében, hiszen a megtestesülés már önmagában is az irgalmasság és a részvét legnagyobb isteni tette, mely a Szentháromság belső életéből fakadt.
„Arra, hogy a világ egy teremtett dolog, mert önmagát nem magyarázza meg, arra az ember rájöhet. De hogy miért teremtette Isten, az már egy nehéz kérdés. Benne van Szent Pál leveleiben, hogy mindent Krisztusban teremtett. Ezt a ferences szemléletet nem lehet kikerülni. Ez azt jelenti, hogy Isten első gondolata a világról, hogy legyen Krisztus. Mert Istent igazából, csak Isten tudja szeretni. És ha Isten azt akarja, hogy legyenek rajta kívül sokan teremtmények, akkor őket az Ő Fiában tudja elképzelni, Őbenne teremtett. Tehát a mi kapcsolatunk Krisztussal, nem Betlehemben kezdődik.” – hangsúlyozta az előadó, majd hozzátette. „Ha Isten szeméből nézek az univerzumra, meg a történelemre, akkor a legnagyobb érték a szentséges megtestesülés, az, hogy a Második Isteni Személy emberré lett, Isten ezt akarta, és mindent ebben akart. Tehát Isten nem teremtett Tőle elszakadt embert, hanem Vele, az Ő kegyelmében élő embert teremtett. Ez jelenti azt, hogy Krisztus, az Ő Istenfiúságában felvette az első embert. Amikor az ember a szabadságától elszakadt, akkor Krisztus nem tagadott meg minket, hanem vállalta bűneinket is.”
Az Eucharisztiáról szólva a szerzetes Scotus gondolataira hivatkozott. „Az Eucharisztia a teremtést megelőzve létezett. Tehát az Isten úgy fogta fel az embert, hogy mindig is belőle él. Ádám és Éva a Paradicsomkertben az állandó áldozás állapotában volt, anélkül, hogy tudta volna. Az étellel együtt „vették magukhoz” az Isten szeretetét. Az élet fájáról ehettek, de aztán ők akartak elfordulni, ezért ettől el lettek tiltva. Az efezusi levél azt írja, aki hűséges marad, az ehet az élet fájáról. Ez a vasárnapi szentáldozást jelentette az őskeresztényeknél. És mit jelent, hogy Isten először eltiltott az életfától, aztán mégis megengedte, hogy együnk róla? A kettő között ott van a keresztfa, a történelem közepén. Ami lerombolta Isten és ember között a távolságot, és életet adott nekünk. Tehát az Eucharisztiát ebben a nagy összefüggésben kellene néznünk.”
Barsi Balázs atya arról is beszélt, a nyugati civilizáció embere elveszítette a szakrális iránti érzékét. Nincs szent tér és szent idő. Így az ember nem tud kiigazodni, nincs kapaszkodója. „Amennyiben az ember a semmivel szembesülve nem érez megrendülést és félelmet, addig a létezés csodáját, a dolgoknak ezt a hihetetlen adományát, annak hasonlíthatatlan csodáját, hogy bármi is van, nem tudja értékelni. Hiába milliárdos, unatkozik. Mert nem rendült meg. Nem tudja, hogy nem az élet, hanem maga a létezés csoda, hihetetlen ajándék. Itt van Európa unalma. Van egy olyanfajta unatkozás, amely a bűnöknek a legsötétebb forrása. Unalmában iszonyatos dolgokat követ el az ember. Ezért megrendülni jó. Mintha megrázna bennünket valami – egy nem negatív erő – és másképp állunk hozzá az életünkhöz. Isten, amikor kinyilatkoztatja magát, igazából a megrendült emberhez tud szólni.”
Berta Kata
Fényképeket készítette: Lugosi Balázs és Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
Csókay András előadása
Add meg nekünk mindennapi Kenyerünket ma… – Eperjes Károly előadása
Január 25-én Eperjes Károly Kossuth- és Jászai-díjas színművész tartott előadást a 2020-as Eucharisztikus Világkongeresszusra történő felkészülés jegyében.
A szekesfehervar.hu tudósítása a rendezvényről:
A feol.hu tudósítása:
A Fehérvár Tv beszámolója:
https://www.fehervartv.hu/video/index/26184
Freund Tamás előadása
Dr. Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást a Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozat részeként, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
Az Egyházmegyei Stúdió tudósítása:
Korzenszky Richárd atya előadása
Az Egyházmegyei Stúdió tudósítása:
Katolikus Kultúra Napjai – Szent Efrém Férfikar koncertje
A Magyar Katolikus Kultúra Napjai nyitórendezvényeként a Szent Imre templomban adott koncertet a Szent Efrém Férfikar a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház szervezésében a Székesfehérvári Egyházmegye támogatásával. Theotokos – Énekek az Istenszülőhöz címmel tartott hangversenyükön közreműködött a Vox Mirabilis kamarakórus.
Az Egyházmegyei Studió tudósítása:
http://www.szfvar.katolikus.hu/theotokos-szent-efrem-ferfikar-20181003-beszamolo/
A Fehérvár TV beszámolója:
https://www.fehervartv.hu/video/index/25161
Mária kiállítás a Szent Korona Galériában
A Fehérvár TV tudósítása a kiállításmegnyitóról:
http://www.fehervartv.hu/video/index/24668
Ecsettel a békéért – tárlat nyílt Gyóni Géza születésének évfordulóján Fehérváron
Az 1884-ben éppen június 25-én született Gyóni Géza katona költőre emlékeztek hétfőn, s kiállítás is nyílt.
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház galériájában a főleg hadisír-gondozással, s ehhez kötődő kulturális tevékenységekkel foglalkozó Krajczáros Alapítvány hozta el vándorkiállítását. A művek egyebek mellett háborús életképeket, katona portrékat, katonai temetőket ábrázolnak. Az alapítvány elnöke, Németh István a megnyitón elmondta: 2014 óta több mint 40 helyszínen mutatták be az anyagot, amely teljes egészében hatvannál több művész kétszáznál több alkotását tartalmazza. Ennek egy része látható Fehérváron, egyéb tárgyi emlékekkel kiegészítve.
Spányi Antal megyés püspök köszöntőjében a béke törékenységére, megtartásának fontosságára hívta föl a figyelmet, hangsúlyozva, hogy utóbbihoz az ilyen kiállítások és megemlékezések is hozzájárulnak.
Gyóni Géza életét, munkásságának jelentőségét Murinkó Attila ezredes méltatta, a katona költőről pedig az udvaron közösen emlékezett meg a közönség a harmonikaszóval és szavalattal színesített rendezvényen.
Bokros Judit www.feol.hu
Nyári tábor
Június 18-tól 20-ig tart táborunk első turnusa. Néhány kép a tábor mozgalmas eseményeiből:
„Képzelt vizek”
Egy testvérpár kiállítása a Szent István Művelődési Házban
Székesfehérvár, 2018. június 7. (csütörtök) – Szerdán nyílt meg Kühl Júlia és Kühl Mátyás fiatal művész-testvérpár kiállítása „Képzelt vizek” címmel a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Cecília-termében. Kühl Júlia festményeivel, Kühl Mátyás pedig fényképeivel mutatkozik be a nagyközönség előtt. Az összekötő elem a testvérpár alkotásainál a természet, kifejezetten a víz iránti érdeklődés, és annak leképezése a képzőművészet, illetve a fotó segítségével.
Kühl Júlia már a középiskolában grafika szakon, a festészet műfaját érezte közel magához, melyet az érettségi után Filep Sándor festőművész segítségével bontakoztatott ki. Számos pályázaton és kiállításon vett már részt alkotásaival. 2015-2016-os tanévben egy jamaikai képzőművészeti egyetem festészeti szakán tanult, tanulmányait októbertől Angliában folytatja. Jellegzetes stílusát a festményeinek a szobrászati és festészeti elemek ötvözése adja, alkotásaival a térbeliség megformálására törekszik.
Kühl Mátyást a fotózás, a fényképek szeretete egészen fiatal kora óta elkíséri. Az elmúlt pár év utazásai, kirándulásai kapcsán merült fel benne az igény, hogy a tipikus turista fotók helyett tartalmasabb, beszédesebb képeket alkosson. Lelkes amatőrként kezdte felfedezni a fotózás rejtelmeit, de még mindig ennek a felfedező útnak az elején jár. Ez a kiállítás egy mérföldkő ezen az utazáson, amely további inspirációként szolgálhat a tanulásra, megismerésre. A természetfotózásban találta meg azt a kihívást, ami a minket körülvevő táj bemutatásában rejlik.
A tárlat június 20-ig a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Cecília-termében látogatható.
Önkormányzati Kommunikációs Központ
Fotó: Simon Erika
Dr. Ferencz Orsolya előadása
Radoszáv Miklós kiállításának megnyitója
http://www.fehervartv.hu/video/index/23696
Dr. Soós Viktor Attila előadása
2018.04.18. – Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tagja, Brenner János boldoggá avatásának történész szakértője tartott előadást a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az előadó a kommunista diktatúra egyházüldözéséről, Brenner János életútján és vértanúságán keresztül, a fennmaradt források és visszaemlékezések segítségével mutatta be a diktatúra egyházpolitikáját.
Brenner János a győri szemináriumban fejezte be tanulmányait, a szombathelyi székesegyházban 1955 nyarán szentelték fel, majd Kovács Sándor megyés püspök Rábakethelyre helyezte káplánnak. Sohasem politizált, ám a kommunista diktatúra veszélyesnek tartotta a hitéletet fellendítő, jó papot is. A rábakethelyi káplánt 1957. december 15-én hajnalban brutális módon gyilkolták meg ismeretlenek, valószínűleg a belügyi szervek közreműködésével. Halála figyelmeztetés volt a hivatásukat komolyan vevő papoknak és a vallásos embereknek, de azt is üzente: a kommunista állam bármit megtehet következmények nélkül – hangsúlyozta az előadó.
Az előadó utalt arra is, hogy Brenner János a közelgő Eucharisztikus Kongresszus szentje is lehet. Hisz a vértanú pap kötelességét mindvégig szem előtt tartva halt meg, – annak tudatában, hogy haldoklóhoz megy, – és utolsó erejével is védte az Oltáriszentséget. Újabb szent, aki az Oltáriszentség őrzésében és védelmében tett tanúságot arról, hogy semmilyen bántódás nem érheti a szentséget. Annak tisztelete és védelme különösen is fontos számunkra. Brenner János halála emlékeztet minket arra, nem biztos, hogy elég nagy tisztelettel élünk ma az Eucharisztia irányába. Remélhetjük azonban, hogy a vértanú pap által mi is közelebb kerülünk Krisztushoz.
Brenner János tragédiájáról évtizedeken át nem lehetett a nyilvánosság előtt beszélni. A rendszerváltást követően azonban lehetőség nyílt emlékének ápolására. Boldoggá avatásának gondolata a 2000-es évek elején merült fel, és 2007-ben került ügye Rómába. Ferenc pápa 2017 novemberében engedélyezte boldoggá avatását.
Az áldozatos papi életút számunkra is példa. Állapotbeli kötelességeink teljesítésében, amikor nehézségeink támadnak, nekünk is érdemes Brenner János atya közbenjárását kérni élethivatásunk teljesítéséhez. A boldoggá avatás a mi Istenkapcsolatunkat és hitünket is megerősíti. Brenner János segíthet abban, amikor nehézségek támadnak és döntenünk kell, választhatjuk a nehezebb utat – fogalmazott előadása végén Soós Viktor Attila.
Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
Emlékesttel tisztelegtek Kallós Zoltán előtt
2018.04.03. – Emlékesttel tisztelegtek Székesfehérváron, a februárban elhunyt Kallós Zoltán, Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő előtt. A Nemzet Művészéhez méltó népzenés, néptáncos eseményt a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartották.
A műsorban olyan muzsikusok és táncosok szerepelnek, akik megye- és országszerte, illetve külföldön méltó módon képviselték eddig és képviselik a jövőben is Kallós Zoltán által ránk hagyományozott közös örökségünket, és alázattal, tisztelettel adják tovább éppúgy, ahogy azt a Mester is tette. Az est lehetőséget adott az emlékezésre azoknak is, akik Kallós Zoltán válaszúti búcsúztatásán nem tudtak részt venni. Az eseményen jelen volt a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, Balázs-Bécsi Gyöngyi, és Balla Ferenc, az alapítvány igazgatója.
Az est apropóját Kallós Zoltán március 26-i születésnapja adta. Tiszteletére elkészült a népzenei gyűjtését közreadó Kallós Archívum lemezsorozat 26. lemeze Férfiének címmel, melyen ő és férfiénekesei szerepelnek. Az emlékest szervezői kedves dalaiból szerkesztették a műsort, a kiváló előadók mellett közös éneklésre szólították a tisztelőket a húsvéti örömünnep lezárásaként.
„Megrendül az ember, ha elveszít valakit, akit szeretett. Azért vagyunk együtt ezen az estén, mert mindannyian szerettük Tanár Urat. Az ő egyszerűségét, szerény csendességét, ami csak az igazán nagy emberek sajátja. Igyekezett megajándékozni mindenkit lelkének kincseivel. Szerettük, ahogy időről időre átnyújtotta ajándékait, amelyeket most már felelősségteljesen őriznünk kell. Szeretjük azt az embert, aki alázattal tudott szolgálni egy nemzetet, annak lelkét és szellemiségét. Örökségét – amelyet elraboltak tőle – visszaszerezte, és készséggel, nagylelkűen adta oda a nemzetnek. Lehajolt a legkisebbekhez is. Ment és kereste azt, ami hiteles, ami igaz. Hol üldözések közepette, hol bujkálva, hol éjszaka, osonva ment, hogy semmi el ne vesszen, hogy minden megmaradjon, hogy a kincsünk teljes legyen” – mondta emlékező beszédében Spányi Antal megyés püspök.
A székesfehérvári tanítványok, barátok és tisztelők nevében Dr. Altorjay András emlékezett. Az emlékesten a Kallós Zoltán Alapítvány képviseletében jelen volt Balázs-Bécsi Gyöngyi, elnök és Balla Ferenc igazgató. Az eseményen részt vett Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Dr. Cser-Palkovics András polgármester és Brájer Éva alpolgármester is.
Berta Kata
Fényképeket készítette Simon Erika
Dr Makláry Ákos előadása
2018. február 20. – A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, a Budai Görögkatolikus Egyházközség parókusa, Makláry Ákos beszélt a kereszténység családjáról, azon belül a görög katolikusokról a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban szervezett programon. Az előadó elmondta, ha a kereszténységre úgy tekintünk, mint egy nagy családra, akkor felfedezzük, hogy ebben a családban milyen sokszínűség van jelen. Elhelyezte a görögkatolikus egyházat is ebben a családi közösségben, bemutatva annak történelmi hátterét.
Makláry Ákos előadásában röviden és a lényegre koncentrálva végignézte az elmúlt kétezer esztendőt, és ábrákkal szemléltette, hogy a kereszténység milyen családtagokból áll. A történelmi távlatban áttekintette, hogy az egyház alapításától kezdve, miként alakult át a kereszténység családja és hogyan gazdagodott az évszázadok során. Milyen változások történtek és milyen tévtanítások voltak, amelyek a kezdeti időszakban megtépázták az egyház egységét. Beszélt a nagy egyházszakadásokról, a keleti és a nyugati egyházszakadásról is. Felsorolta kik azok, akik a katolikus egyházhoz a legközelebb vannak tanításban és teológiában, és kik állnak távolabb tőle ezekben. Közeledve a jelen állapotok felé, bemutatta, hogy a nagy nyugati egyházszakadás, a reformáció után milyen nagy léptékben alakultak ki új családtagok, a különböző neoprotestáns felekezetek. Végül elhelyezte a görögkatolikus egyházat is ebben a nagy családban a római katolikus egyházon belül.
Az előadó elmondta, hogy a görögkatolikusok ősei bizánci szertartású keresztények voltak. A lengyel és magyar királyság balkán területén abban az időben – az 1600-as évek közepén és végén – elindult egy egységesítési folyamat a Firenzei Zsinatot követően, ami azt jelentette, hogy a latin egyházból az ortodox területekre mentek, főként jezsuiták, ferencesek, verbiták, akik megpróbálták az egységet létrehozni. Volt egy erős „varrjuk össze Krisztus szétszakított köntösét” fellángolás, aminek eredményeképpen nagyon sok bizánci szertartású ortodox hívő, püspök, úr vagy kegyúr fogadta el a római pápát és lépett vele egységre. Tehát római katolikus lett megőrizve bizánci rítusát. Végülis így lettek a görögkatolikusok, a nagy uniók, – a breszt-litovszki , az ungvári, a balázsfalvi uniók – következményeképpen alakultak ki a görög-katolikus közösségek. Ők teljes mértékben katolikusok lettek hit és erkölcs dolgában, viszont ez az egységesülés Rómával nem jelentette azt, hogy fel kellett hagyni saját hagyományaikat, saját rítusukat. Megőrizhették mind azt a bizánci hagyományt, amit őseiktől örököltek. Ezért van, ha belépünk egy görögkatolikus templomba, láthatjuk, hogy teljesen más, mint egy római katolikus templombelső. A teljes hitbeli és szentségbeli közösség azonban megvan, ami azt jelenti, hogy a római hívő ugyanúgy áldozhat, gyónhat, részesülhet a szentségekben a görögkatolikus paptól, mint ahogy a görögkatolikus hívek a római atyáktól.
A kereszténységről s a görögkatolikus egyházról szóló előadásban Makláry Ákos azt is felvázolta, hogyan alakult ki és maradt meg a görögkatolikusok saját jegyeket hordozó rítusa. Az egész katolikus egyház életéhez legjellemzőbb módon hozzátartozik a rítuson belül a liturgia, ami ugyanúgy épül fel a görögkatolikusoknál, mint a római katolikus szentmise. Tehát, van tanítói rész és van áldozati rész, viszont megőrizte az ősiségét. A görögkatolikus rítusban ugyanis nem történt olyan radikális rítusváltozás, mint a latin egyházban a II. Vatikáni Zsinatot követően. Az idősek még emlékeznek arra, hogy milyen volt a zsinat előtt a római katolikus szentmise, amely sok hasonlóságot mutatott a bizánci szertartású, vagyis az Aranyszájú Szent János liturgiával. Ilyenek például a háttal végzett liturgia, az öltözet, a sok éneklés, énekelve imádkozás. Ezek az atyáktól őrzött jegyek megmaradtak, a nagyon szép, ősi szövegek, a dallamok, amelyeket fiatalok is szeretnek, élik és megtanulják.
Az előadó beszélt még az ikonográfiáról, mint a színekkel és ábrákkal élményszerűen megjelenített teológiáról, amely egy nagy felfedezőútra hívja az érdeklődőt. Az ikonográfia, az ikon szeretete, a szentkép tisztelete, közös a bizánci és a római szertartásban egyaránt. Ravennába, Rómába, Szicíliába a gyönyörű szép mozaikokat a Bizáncról elkerült művesek és művészek készítették. Tehát az ikonográfia fontos helyet foglal el a latin egyházi művészet fejlődésében is. A görögkatolikusoknál azonban nincsenek szobrok, csak mozaikok, festett képek és ikonok vannak. Nagyon fontos látni, hogy az ikon nemcsak ábrázolni akar, hanem igazából a „mennyországra mutató ablak”. Tehát az ikonnak az a feladata, hogy emelje fel a szívet és tanítson, mint festett teológia.
Makláry Ákos elmondta, a hittanos gyerekekkel megfejteni, hogy mit is jelentenek a feliratok, az ábrázolási módok, egy olyan felfedezés, ami sokkal plasztikusabb és élményszerűbb, minthogyha szóban hangzana el a hittan. Ha fiatal látja egy képen megfestve azt a hitigazságot, amit kibontani egy fantasztikus kaland. Az ember szíve örül annak, hogy él, amit az ősök 500 éve, 1000, 1500 éve tettek és műveltek, és ezt jó megmutatni.
Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
Csak játékosan! Csak nagyszülőknek!
És elindult……
Mai nappal elindult egy újabb kezdeményezés. Nagyszülőknek hirdettük meg azt a foglalkozás sorozatot, melyre heti rendszerességgel járhatnak.Okoskodót, társasjáték napot, ahol rengeteg játékkal ismerkedhetnek meg. Amikor megfogalmazódott bennünk a gondolat, arra számítottunk, hogy talán 8-10 fővel indulunk és szépen lassan csatlakoznak majd újabb játszani szerető nagyszülők. Nagyon, nagyon kellemes meglepetés volt számunkra, hogy több mint ötven nagyszülő jött el és játszott velünk. Mindenkinek köszönjük!
Adventi játékdélután
Advent első vasárnapján rendeztük meg az idei utolsó Családi játékdélutánt, melyen nagy örömünkre ismét nagyon sokan voltunk 🙂
Szépen gyűlnek az ajándéknak szánt játékok is. A felajánlásokat december 20-ig várjuk! A játékokat eljuttatjuk olyan gyermekeknek, akiknek a fa alá nem nagyon jut játék. Sokan kérdeztétek, milyen játékra gondoltunk, amikor a belépőnél kértük, hogy hozzatok magatokkal egy általatok már megunt, de még használható, jó állapotban lévő játékot, amivel karácsonykor meglephetünk egy kisgyermeket. Nem az érték a fontos és nem a játék típusa. A lényeg, hogy megtanítsuk gyermekeinknek az önzetlenül adás örömét, hogy egy pillanatra álljunk meg és gondoljunk azokra, akiknek otthon nagyon kevés játéka van. Lepjük meg őket egy olyan játékkal, amit mi is szívesen kapnánk. Lehet bármilyen apróság, de szeretettel adjuk. Mert ADNI jó!
Megnyitotta kapuit a XV. Betlehemi szép csillag kiállítás
A Fehérvár TV tudósítása:
http://www.fehervartv.hu/video/index/22056
Az Egyházmegyei Stúdió összeállítása:
http://szfvar.katolikus.hu/hirek/xv–betlehemi-szep-csillag-kiallitas-20171202-beszamolo
Életben vagy?!
Balázs Zsuzsát és Kékesi Enikőt, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőit már ismerősként köszönhettük intézményünkben, hiszen Életteli magány című kötetüket egy évvel ezelőtt mutattuk be. Új könyvük, az Életben vagy?! – Hat vallomás az élet szeretetéről bemutatóját november 30-án tartottuk. A szerzőkkel Bertáné Pintér Katalin, a Székesfehérvári Egyházmegye sajtóreferense beszélgetett.
A könyvben hat ember (Baráth Éva, Beöthy Zsuzsanna Cecília, Béri László Renátó, Madassery Benvin Sebastian é Rákász Gergely) – három szerzetes, egy hatgyermekes orvos, egy orgonaművész és egy iskolapszichológus – vall az élet lényegéről, a minőségben, szeretetben megélt életről.
A Magyar Kurír könyvismertetője itt olvasható:
https://www.magyarkurir.hu/kultura/eletben-vagy
A kötet itt rendelhető meg:
https://ursuslibris.hu/eletben-vagy/
Csak Játékosan!
Folytatódott a nagysikerű vidám családi játékdélután sorozatunk. Nagy örömünkre a második alkalommal is nagyon sok család játszott együtt.
GYŰLNEK A JÁTÉKOK! KÖSZÖNJÜK!
Rendezvényünk első alkalmával indítottuk akciónkat, de december 20-ig minden nap ellátogathattok hozzánk és a portán leadhatjátok felajánlásotokat. Azután eljuttatjuk őket olyan gyermekeknek, akiknek a fa alá nem nagyon jut játék.
Sokan kérdeztétek, milyen játékra gondoltunk, amikor a belépőnél kértük, hogy hozzatok magatokkal egy általatok már megunt, de még használható, jó állapotban lévő játékot, amivel karácsonykor meglephetünk egy kisgyermeket. Nem az érték a fontos és nem a játék típusa. A lényeg, hogy megtanítsuk gyermekeinknek az önzetlenül adás örömét, hogy egy pillanatra álljunk meg és gondoljunk azokra, akiknek otthon nagyon kevés játéka van. Lepjük meg őket egy olyan játékkal, amit mi is szívesen kapnánk. Lehet bármilyen apróság, de szeretettel adjuk.
Mert ADNI jó!
http://www.fehervartv.hu/video/index/21816
Gyertyagyújtás a hősökért
Zágrábban is megnyílt a „Szent László köszöntése” – pályázat kiállítása
Csak Játékosan!
Vidám családi játékdélután sorozatunk első alkalmán, október 28-án nagyon sok család jött el és játszott velünk.
Több száz különféle társasjátékot lehetett kipróbálni játékmestereink segítségével. De emellett volt babasarok a tipegőknek, szerepjátéksarok a babázóknak, építősarok a kis alkotóknak és kézműves sarok a barkácsolóknak.
Rosta Helga és Kamarás Emese interaktív foglalkozásra várta a kicsinyeket. Ám nemcsak a gyermekeknek, hanem a szülőknek is voltak foglalkozások „Hogyan, mikor és mivel játsszunk?” címmel Kecskés Márta tartott interaktív foglalkozást.
Nagy siker volt a Játék cserebere is.
Várunk mindenkit új élményekkel, új játékokkal és nagy szeretettel november 11-én és december 2-án is!
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Jelentkezés: https://goo.gl/forms/B6W9nGQWTfiZiBtP2
Ikonfestészet és katolicizmus
Dr. Terdik Szilveszter régész, művészettörténész tartott előadást október 19-én fenti címmel.
A római katolikus templomoktól eltérően a görög keleti templomokban ikonokkal találkozunk. Ezen ikonok keletkezésének történetéről és azok jelenleg is megtalálható helyéről hallhattunk az előadáson. Mint elmondta a hallgatóságnak, az ikonfestészet ősi időkbe nyúlik vissza. A keresztény vallás szentjeit ábrázolta. Ezeknek a korai festményeknek képei a legkorábbi adatok az egyház szentjeiről, alakjairól. Ezek a képek szolgáltak a későbbiekben mintaként úgy a görög keleti vallás szentjeinek ábrázolásához, mint a római katolikus egyház szentjeiről készült festmények megalkotásához.
Előadásában beszélt a szimbolikus képekről, melyek a katakombákat díszítették. Kre. 313-ban Nagykonstantin császár szabadon létező vallássá teszi a kereszténységet. Elindítja a keresztény templomépítést. Basilica S. Salvatori ma is épségben áll vagy a IV. században épült Santa Pudenziane templom mely Rómában látható. Ravenna volt az 5.században a Római Birodalom székhelye A városban páratlan együttese található a bizánci és ókeresztény mozaikoknak és épületeknek. San Vitale székesegyház. 534-547 körül épült és ma is látogatható. A Sinai hegy lábánál fekszik a 6. században épült Szent Katalin monostor. A hagyomány szerint itt volt az égő csipkebokor, ahol Mózes megkapta az isteni kinyilatkoztatást. A ma is láthatóak a faliképek 1600 éves tárgyak az ottani klíma miatt épen maradtak napjainkig. Az ott talált koporsókon is festett képeket találtak Az abban eltemetett személyről tökéletes valósághű arcképeket festettek. Ezek már az ikonfestészet előfutárai voltak. A Sínai templomban találták Szent Péter portréját, valamint a VI. századból Krisztus portré mely már a legtökéletesebb technikai tudást tükrözi. A moldvai kolostorokban őrzik a falfestményeket. A X. századra Bizáncban nagy kultúrája lett az ikonfestészetnek.
Üvegbe zárt színek
Magasházi Julianna üvegműves kiállítását Dr. Csurgai-Horváth József, a Székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg október 13-án. A kiállításmegnyitón fuvolán közreműködött Fersch Renáta és Pásztor Katalin.
A tárlat november 3-ig tekinthető meg a Szent Cecília teremben.
Mi-NEK? Ki-NEK? NEK 2020
Megkezdődtek a budapesti eucharisztikus kongresszus előkészületei. A központi koordinációt a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága látja el, melynek főtitkárává Erdő Péter bíboros Fábry Kornélt nevezte ki.
„Át kell adnunk az Eucharisztia tiszteletét, a szentségimádást, a szentmisét úgy a híveknek, hogy elmélyülhessenek benne. Nagy kincsünk az Eucharisztia, benne gyökerezve erősödhet hitünk, és lehet alapja a missziónak, az örömhír átadásának. A II. vatikáni zsinat szerint az Eucharisztia csúcs és kimeríthetetlen forrás, ehhez a forráshoz szeretnénk elvinni az embereket” – mondta el Fábry Kornél október október 10-i előadásában. Új feladatáról szólva a Kaposvári Egyházmegye papja így fogalmazott: „A feladatra Jézus kért. Amikor bíboros úr felkért, azonnal igent mondtam. Megimádkoztam, úgy érzem, tényleg ez a feladatom. Ugyanakkor nem könnyű a váltás, hiszen plébános vagyok, tanítok.”
Szent László köszöntése
A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat a Szent István Művelődési Házzal, a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörrel és Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsával közösen hirdette meg a „Szent László köszöntése” című képzőművészeti pályázatot.
Az alkotások 16 településről érkeztek, köztük Horvátországból is (Zágráb, Vinkove) és Kárpátaljáról (Munkács) és több hazai városból.
A pályaművekből rendezett kiállítást a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban nyitották meg október 7-én, majd az eredményhirdetésre került sor.
Jakubek Tiborné, a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, és a Szent István Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket.
Szent László király a közös magyar-horvát történelem legelső és egyetlen szentként tisztelt alakja. Tisztelete mind a magyar, mind pedig a horvát néplélekben a mai napig él. Személyének bemutatása, erényeinek megismertetése még közelebb tudja hozni egymáshoz a két nemzetet, hiszen a művészetek nyelve közös, nem választ el, hanem éppenséggel összeköt népeket, kultúrákat. Szent László alakja népi hagyományainkban, népi és egyházi énekeinkben, és egyházi képzőművészetünkben él leginkább. Így e pályázat alkalmat nyújtott nem csupán a nemzetiségi hagyományok megőrzésére, hanem a hitéleti elmélyülésre is – mondta el elnökasszony.
Dr. sc. Mladen Andrlić, a Horvát Köztársaság budapesti nagykövete (aki e héten kezdte meg magyarországi diplomáciai szolgálatát) kiemelte, hogy Szent László király a horvát és a magyar nép közös öröksége. Örökségének őrzése, továbbadása pedig mindannyiunk közös feladata.
Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere rövid köszöntőjében méltatta a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat kiemelkedő közösségi, közösségszervező tevékenységét és köszönetet mondott a pályázat megvalósításáért.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, az Árpád-ház Program miniszteri biztosa, Székesfehérvár országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy Szent László művét horvátok és magyarok együtt ünneplik, együtt őrzik. Öröm, hogy azok a gyermekek, akik részt vettek a pályázaton, a pályaművük elkészítése által még jobban megismerhették Szent László életét, és a történelmünket, amelynek ismerete nélkül nem építhetünk sikeres jövendőt.
A társszervezők nevében Dr. Ranogajec-Komor Mária, az Ady Endre Magyar Kultúrkör elnöke köszönte meg az alkotások beküldőinek a részvételt, egyúttal meghívta őket Zágrábba, ahol november 9-én ugyancsak bemutatásra kerülnek a pályaművek. Reményét fejezte ki, hogy a székesfehérvári horvátok és zágrábi magyarok közötti több éves kapcsolat még sok hasonló rendezvénnyel gazdagítja közös kultúránkat.
Vakler Anna, Székesfehérvár művészeti vezetője énekével és Szent László király örökségének máig ható kisugárzásáról szóló gondolataival ébresztgette a szíveket és lelkeket. Köszönetet mondott a művészpalántákat felkészítő pedagógusoknak, és a felnőtt művészeknek, hogy meghallották a hívó szót és a képzőművészet eszközeivel osztották meg velünk gondolataikat a szent királyról.
A zsűri nevében Pongrácz Zoltán fafaragó értékelte az alkotásokat, kiemelve, hogy mindannyian nyertesei vagyunk ennek a pályázatnak, hiszen megmutathattuk egymásnak, hogy milyen Szent László kép él bennünk. A beérkezett 52 pályaműből a zsűri korosztályonként 3-3 alkotást emelt ki, és további különdíjak is átadásra kerültek.
Az estet a Hungarikum együttes közreműködése tette még emelkedettebbé.
A rendezvény létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Kiemelt díjazottak:
Általános iskolás:
Kluge Ida Berta (Székesfehérvár)
Legény Máté (Kisvárda)
Gabriella Kuraja (Zágráb)
Középiskolás:
Horváth Dorottya (Győr)
Nikolina Lukenda (Vinkovce)
Salih Dilan (Székesfehérvár)
Felnőtt:
Gróf Gyöngyi (Diósd)
Kalapis Rókus (Zágráb)
Hojcik Toni (Zágráb)
Vargyas Ildikó (Göd)
Különdíjasok:
Szenczi Jánosné (Sárosd)
Kalitics Erika (Munkács)
Kosztics László (Csókakő)
Molnár Dorottya (Szentes)
Takács Ádám (Tamási)
Csizmadia Buda Richárd (Tamási)
Az ember ideje
Dr. Janka Ferenc filozófus, teológiai professzor az értelem és szív útjai Istenhez témában tartott előadást október 2-án intézményünkben. A Bibliában éppúgy használatos átvitt értelemben a „szív” szó, mint a magyar nyelvben, de nem ugyanazzal a jelentéssel. A mi szóhasználatunkban az érzelmek összességére, központjára és forrására utalunk vele. A Biblia fogalomvilágában viszont az ember egész lelkivilágát, a teljes belső emberét jelenti a „szív”, beleértve az értelem és a lelkiismeret, valamint a választási képesség, az akarat működését is.
Az előadó a szív és értelem útjait Istenhez nemcsak a Biblia segítségével mutatta be, hanem az emberi gondolkodásra komoly hatást gyakorló nagy gondolkodóktól is idézett.
A Korona Foltvarró Kör kiállítása Herenden
„A képzelet pillangók szárnyán” címmel a Herendi Porcelánmúzeumban nyílt meg az intézményünkben működő Korona Foltvarró Kör kiállítása. A kiállítást – melynek fővédnöke Spányi Antal Székesfehérvári megyés püspök – Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes nyitotta meg szeptember 27-én. A vendégeket a házigazda nevében Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt vezérigazgatója köszöntötte.
A megnyitón fellépett Kremnitzky Géza, a Hungarikum együttes vezetője. Róla érdemes tudni azt is, hogy az intézményünkben évek óta nagy sikerrel működő Akusztikus Zenei Klub alapítója, és vezetője is.
A kiállítás a Herendi Porcelánmúzeumban (Herend, Kossuth L. u. 140.) tekinthető meg.
