Tudósítások

A Szent István Emlékérem és Díj átadása

Értékmentő és -teremtő tevékenységükért a fehérvárcsurgói kastélyt felvirágoztató és európai kulturális központtá „varázsoló” gróf Károlyi György és felesége, Károlyi Angelica vehette át kedden az immár huszonkettedik alkalommal átadott Szent István Emlékérmet és Díjat. A házaspárt Fejérdy Tamás építészmérnök, a régi barát méltatta, az elismerést pedig Spányi Antal megyés püspök adta át.
Az ünnepség kezdetén Homor Zsuzsanna zongoraművésznő Chopin Fisz-dúr impromptu Op.36 és Liszt La leggierezza koncertetüdjét adta elő, majd a Himnusz eléneklését követően Spányi Antal megyés püspök osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel.
„Felelősek vagyunk egymásért! Ránk van bízva egy ezeréves történelem, egy ország, ahol élnünk és halnunk kell. Valahogyan észrevétlenül megtanultuk mindezt. Ám mostanság azt látjuk, hogy ezeknek az értékeknek a hiányában ’nagyon jól’ megvannak a felnövekvő nemzedékek, a társadalom valamiféleképpen üzemel. Ám úgy tűnik, nem számít, hol a hazám, csak az, hol tudok több pénzt keresni… Ebben a helyzetben jött létre a díj, ami a Szent István-i értékrendet próbálja odaállítani a ma embere elé. Szent István példakép, örök tanító minden igaz magyarnak, s ha képesek vagyunk ezeket az értékeket az utánunk jövőknek felmutatni, akkor Szent István nyomában teljesítettük a magunk feladatát! Szívből kívánom, hogy a magyarságnak sikerüljön ezt az értékrendet megtalálni, s jobbá tenni az ország és az egész magyarság sorsát.” – fogalmazott a megyés püspök.
A magánszemélyek által 2004-ben alapított Szent István Emlékérmet és Díjat minden évben olyan személyiség kaphatja, akinek munkásságához, szakmai életútjához, emberi hozzáállásához mindenkor Szent István öröksége szolgált iránymutatásul, és ennek szellemében kiemelkedő tevékenységet végez. Idén – amint Csurgai Horváth József kuratóriumi tag ismertette – a grémium egyhangú döntéssel Károlyi Györgynek és Károlyi Angelicának ítélte oda az elismerést. A kitüntetést Spányi Antal, az alapítvány elnöke adta át a házaspárnak, akiknek az alapítvány tagjai, dr. Radetzky Jenő, dr. Karsai Béla, dr. Vizi László Tamás és Csurgai Horváth József is gratulált, majd a régi barát, Fejérdy Tamás építészmérnök tartotta meg laudációját.
„Különleges és egyben felemelő döntés született a 2025. évi díjazott Károlyi György gróf és felesége, Angelica kiválasztásával! Habár két személyről van szó, mégsem nyelvtani tévedés a ’díjazott’, így egyes számban, mert ők ketten valóban EGY, pontosan úgy, ahogyan azt a házasságról a Szentírás tanítja. Ez az egység megnyilvánul mindabban, amit tettek és tesznek.” – mondta Fejérdy Tamás, hozzátéve, hogy a jelenlévők valószínűleg mindannyian jól ismerik azt a helyszínt és azt a csodát, amelynek központi helye a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély, annak Károlyi György és Angelica által elkezdett, kibontakoztatott és kiviruló újjászületése, folyamatos működtetése.
A méltatásban elhangzott, Károlyi György a családjával egészen kicsi gyermekként a II. világháború után elhagyni kényszerült Magyarországot, és Franciaországban, Párizsban nőtt fel. „A Károlyi család Magyarországot ugyan elhagyta, de a magyarságát nem. Hogy ezt a hűséget sem az idő, sem a távolság nem tudta elhalványítani, annak ékes bizonyítéka a fehérvárcsurgói kastély, amely Károlyi György családjáé volt, és amely az államosítás (és kifosztás) után a kommunista időszakban a méltatlan használatok folytán végül teljesen leromlott.” – adott gyors történeti áttekintést az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, aki a 80-as évek közepétől az Országos Műemléki Hivatalban dolgozott, s az akkor elindított, kastélyok hasznosítását célzó program egyik felelőse volt. Így találkozott 1986-ban először Károlyi Györggyel, majd Angelicával, akik nem azt nézték, mennyire nehéz vagy éppen reménytelen a kastély sorsa, hanem szerényen, de nagyon határozottan vállalták, hogy az épületet megmentik.
„A Károlyi György és Angelica által elvállalt és elvégzett munka messze túlmutat a fehérvárcsurgói, a Fejér vármegyei, de még a magyarországi határokon is. Az egész folyamatban jelen voltak és vannak a nemzetközi kapcsolatok, és a tartalma révén valóban európai kulturális központtá vált ez a kastélyegyüttes. Sokat elmond a Károlyi házaspár szellemi, lelki irányultságáról, hogy a kastély helyreállításának egyik legelső eleme éppen a kápolna vallási és kulturális használatának lehetővé tétele volt. Károlyi György és Angelica elkötelezett és fáradhatatlan munkával valósítják meg azt a kapcsolatot, amely elhozza ide Európát, a világot – és teszik láthatóvá, ismertté a magyar értékeket a külföldiek számára is. Felbecsülhetetlen érték mindaz, amit ennek érvényesítése érdekében ők tesznek – a hit, remény, szeretet hármasságának szilárd alapján állva.” – jelentette ki Fejérdy Tamás.
A méltatást követően az ünnepség résztvevői a Károlyi családról nézhettek meg egy kisfilmet, majd egy különleges eseményre került sor: a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár gyűjteménye megőrizte a gróf Károlyi család 1789 és 1936 közötti levelezését a mindenkori püspökökkel. Ennek a levelezésnek a másolatait Spányi Antal megyés püspök adta át az ünnepelteknek, reményét kifejezve, hogy a dokumentumok további adalékokkal szolgálnak a család történetéhez.
„Nem nagyon lett volna mit mondanom, és nem tudtam volna megindokolni a díj odaítélést, ha a feleségem nem lett volna nap mint nap mellettem, néha mögöttem mindabban, amit az elmúlt évtizedekben Fehérvárcsurgón és Magyarországon tettünk! Hiszen a kastély színvilága, akár a legkisebb részletek, vagy a nagy kulturális és egyéb programok kitalálása, megszervezése mind az ő érdeme! Angelica nélkül nem sokra jutottam volna, mert hiányzott volna a női érzékenység, amely nélkül a család nem létezik.” – mondta meghatódva gróf Károlyi György, aki háláját fejezte ki az alapítványnak, hogy felismerték a csapatmunkát. Károlyi György megemlékezett nagyapjáról, Károlyi Józsefről is, aki egyszerre volt a vármegye és Székesfehérvár főispánja, s fiához írt végrendeletében visszaköszön Szent István szellemisége. „A sorscsapások a megváltozott világban és az emigrációban nem kimélték édesapámat. Ám jöttek a csodák, a rendszerváltozással Magyarország megnyílt előttünk. Három szóval tudom kifejezni azt a csodát, ami velünk, az életünkkel megtörtént: Ki hitte volna? Köszönet ezért a Jóistennek!”
A díjátadó ünnepségen részt vett többek között dr. Gógl Árpád, a díj és az alapítvány alapítója, a díj korábbi kitüntetettjei, valamint Vargha Tamás miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő, Törő Gábor országgyűlési képviselő, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Székesfehérvár alpolgármesterei, valamint a vármegyei és városi képviselők, tisztségviselők, az egyházi intézmények, a közintézmények, a rendvédelmi szervek, a társadalmi szervezetek vezetői és képviselői is.

szekesfehervar.hu
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar

Máger Ágnes kiállításának megnyitója

Megnyílt Máger Ágnes festőművész SzínKép című kiállítása a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. A tárlat jól tükrözi a művésznő alkotói tevékenységét, életpályáját, összefoglalja munkásságát és igazából egész személyiségét. A tárlatot Spányi Antal székesfehérvári püspök nyitotta meg.
A megnyitón Jakubek Tiborné, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatója, Dr. Martos Gábor művészeti író nyomán a színek és formák nagyszerű varázslójának nevezte az alkotóművészt, aki sosem magának alkotott, hanem mindig a kiállítótermek közönségére koncentrálva akarta megosztani gondolatait, érzéseit. Mint elmondta: egyedi vallásos témájú alkotásai mindegyik figuráján ott van az isteni kegyelem mellett az emberi érzelemvilág is.
Major Gyöngyi a Kortárs Női Reflexiók Fóruma elnökének köszöntőjében azt hangsúlyozta: Máger Ágnes azon kevés kortárs festők közé tartozik, akik egyrészt vállalják művészetükben a nemzeti sorskérdésekkel való foglalkozást, másrészt vállalják hitbéli hovatartozásukat és elkötelezettségüket.
A kiállítást Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke nyitotta meg. Bemutatta Máger Ágnes eddigi pályafutását, a művészt, akihez tematikailag közel áll a bibliai téma, a mitológia, az irodalmi, a zenei identitás és a panteisztikus ihletettségű tájképfestészet is. A művésznőt színekkel virtuózan játszó, álomszerű hangulatot adó alkotóművésznek nevezte, aki nemcsak képviseli a keresztény és a nemzeti értékeket, hanem fontos számára, hogy lelkületét, gondolkodásmódját másoknak is továbbadja.
Dr. Újváry Zsuzsanna, a PPKE mestertanára és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma tudományos igazgatója a művésznő kiállított képeit tematikusan négy nagy csoportra osztotta. Szakrális, történelmi, színkép alkotásokra, – amelyek valóban varázslatosak, – illetve az absztrakt művekre, amelyek mögött mély érzelmek húzódnak meg. Az előbbi két csoport inkább narratív jellegű, bár a színek és a koloritás eszközei itt is nagyon fontosak. Kifejezik a művész mondanivalóját, és egyfajta lehetőséget sugallnak a továbbgondolásra.
Máger Ágnes SzínKép kiállítása szeptember 6-ig látogatható a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. 

Berta Kata
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar

Hatvan év a bűvöletében

Április 16-án nyitottuk meg Köpf Jenő faipari mérnök, hobbi faesztergályos kiállítását.

A tárlat nyitva tartását a nagy érdeklődésre való tekintettel május 17-ig meghosszabbítottuk.

Az alkotó, Köpf Jenő így vall önmagáról:

„Az újpesit Faipari Technikumban igazi „békebeli” asztalosmesterek szerettették meg velem a szakmát. A fa illata, tapintása, az anyag formálhatósága egy életre meghatározó élmény volt számomra.

A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem elvégzése után Székesfehérváron megismerkedtem Szigli Laci bácsival, aki igazi mestere volt a szakmának. Örömmel vette kitartó érdeklődésemet és sok olyan fortéllyal ismertetett meg, amit a szakirodalomban sosem találtam volna meg. Nagy becsben tartom a tőle kapott eégi szerszámokat.

Munkám során találkoztam egy budapesti mesterrel, Fuchs Jánossal, aki nagyra értékelte, hogy ilyen elszántan érdeklődöm a faesztergályozás iránt. Olyan fogásokat tanított meg, amit ő még az édesapjától tanult. Sajnos, a szakmai tradíció az ilyen speciális kézműves szakmákban megszakad, és ez ma már visszafordíthatatlan folyamatnak tűnik. Ezért is határoztam el, hogy a magam szerény lehetőségein belül segítek az érdeklődőknek. A hazai amatőr faesztergályosok internetes honlapjain sok érdekes tapasztalatot osztunk meg egymással. Évente szervezünk szakmai találkozót, amikor gyakorlatban segítünk barátainknak. Az itt kiállított tárgyak is bizonyítják, hogy megfelelő szakmai segítséggel meg lehet tanulni a faesztergályozás alapjait, és utána már csak kitartás és gyakorlás-gyakorlás.kísérletezés…

Örömmel osztom meg tapasztalataimat a faesztergályozás iránt érdeklődőkkel. Így alakult ki kedves ismerőseimből egy kis csoport, akik dicséretes kitartással már több éve heti rendszerességgel látogatták az általam szervezett szakköri foglalkozásokat. Egyikük sem faipari végzettségű, de a fa szeretete és a közösen végzett munka igazi baráti társasággá formálta a csapatot.”

A Fehérvár Televízió tudósítása:

https://www.fehervartv.hu/video/index/46280

Örömmel osztjuk meg Rimócziné Pribéli Katalin fotóit, melyeket a megnyitón készített. Köszönjük, hogy hozzájárult képei felhasználásához!

Jókedvvel, bőséggel – Jókaival

Március 22-én, szombaton „Jókedvvel, bőséggel – Jókaival – avagy hány népdala van a magyarnak, hány népdala van Jókainak címmel Móser Zoltán irodalomtörténész előadását hallhattuk. Közreműködtek Berki Lilla és Gubinecz Ákos népdalénekesek, a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI tanárai, valamint tanítványaik, Szebik János és Nagy Róza Kata.

A 200 évvel ezelőtt született, máig a legnépszerűbb magyar regényíró műveiben egész garmadájával találunk dalokat, köztük nagy számban népdalokat. Szendrey Zsigmond szerint egész kis gyűjteményes kötet telne ki a műveibe szőtt népdalokból, amelyeket Gulyás József 1925-ban kezdett összegyűjteni. Száz évvel később a mi feladatunk az volt, hogy megkeressük hozzá a dallamokat is. Mintegy 400 népdal szerepel a regényekben, a színművekben amelyekből nagy munkával mi 128-at tudtunk dallammal, a hozzá való kottákkal megtalálni. Ezekből válogattunk két tucatra valót, amelyeket ezen a délutánon Berki Lilla és Gubinecz Ákos népdalénekes szólaltatott meg.

Életörömök

A Szent Korona Galéria mindig színvonalas kiállításokkal örvendezteti meg a képzőművészeteket kedvelő közönséget, április 4-én Szabó Lajos József festő kiállítása nyílott meg. A tárlatot Lauschmann Ildikó egyedi bútortervező nyitotta meg, akit intézményünk törzsközönsége már ismerhet, hiszen például Klotz Miklós Torockóról szóló fotóalbumának bemutatóját is ő vezette 2023. márciusában.

A Fehérvár TV tudósítása:

https://www.fehervartv.hu/video/index/46187

A Fehérvár magazin tudósítása: